A blog indulása óta sok mindent végigkóstoltam már. Korábban írtam, hogy nem vetem meg a mesterséges édesítőszereket sem, de szívesebben nyúlok természetes megoldásokhoz, majd az álláspontom a teljes értékű növényi étrendre térésünkkel még inkább a természetes megoldások felé tolódott. Nem mindegy, hogy ki honnan indul, amikor a számára leginkább megfelelő édes megoldást keresi, ezért ebben az átdolgozott bejegyzésben kitérek a szénhidrát-megszorításos IR étrend és a teljes értékű növényi étrend (TÉNÉ) sajátosságaira is, majd a végén a „Szerintem.” részben összefoglalom, hogyan látom most ezt a kérdést.
Kinek mi az egészséges?
Egészen más szempontok szerint választ édesítő megoldást az, aki szénhidrámegszorításos, konvencionális IR-étrenddel igyekszik megbirkózni, és megint teljesen másként áll a kérdéshez az, aki a teljes értékű növényi étrend (TÉNÉ) szerint tervezi az étkezését. Nekem már mindkettőhöz volt szerencsém. 🙂
Inzulinrezisztencia diétával (160g CH)
Aki IR-rel él, az szeretné elkerülni a hirtelen vércukorszint változásokat, amitől az inzulinszintje is hullámvasutazni kezd az összes kellemetlen mellékhatással… Ilyenkor olyan cukorpótlót érdemes választani, aminek alacsony a glikémiás indexe, azaz nem emeli a vércukorszintet, vagy valamilyen édesítőszert, ami egyáltalán nem emeli.
Sokszor felmerül, hogy IR diétában minden édesítőszer kerülendő, hiszen már az édes íz is inzulinválaszt vált ki…
Ez a jelenség akkor jelenthet valós problémát, ha étkezések között fogyasztasz pl. édesítőszeres üdítőt, és nem eszel hozzá semmilyen hasznosítható szénhidrátot. Ilyenkor az édes íz miatt felszabaduló inzulin hatására leeshet a vércukorszint, ami ugye veszélyes (pl. elájulni vezetés közben) és feleslegesen megterheli a szervezeted. Tehát érdemes arra odafigyelned, hogy az édes ízű dolgok mellé mindig fogyassz valamennyi szénhidrátot is: pl. ha ebédhez iszol egy pohár diétás üdítőt, az nem fog problémát okozni.
Teljes értékű növényi étrenddel (TÉNÉ)
A TÉNÉben megváltozik a fókusz az ételeinkkel kapcsolatban: nem azon törjük magunkat hogy hogyan kerüljünk el potenciálisan káros dolgokat (pl. cukor vagy túl sok szénhidrát IR diétában), hanem azon vagyunk hogy minden egyes falatban kimaxoljuk a bevihető tápanyagokat. Többek között ezért is imádom, mert így tényleg minden falat éltet! 🙂 A hozzáadott olajoktól mentes TÉNÉ megszűnteti az IR okát: itt írtam a saját utamról, de számos jó könyv született már a témában (Neal Barnard’s Program for Reversing Diabetes, Joel Fuhrman: The End of Diabetes). Innentől nem az a fő szempont, hogy alacsony GI-jű dolgokat együnk (különösen IR-ből gyógyulva, főleg eleinte azért ez is fontos), hanem hogy az édesítést is teljes értékű növényi élelmiszerekkel oldjuk meg: almapürével, banánpürével, datolyával, mazsolával, stb. Ha a TÉNÉ-barát édesítési megoldások érdekelnek, lapozz a bejegyzés végére!
Kis bevezető az édes ízről
Az a helyzet, hogy a szervezet szénhidrátokra adott válasza (inzulintermelés) már akkor beindul, amikor édes ízt érzünk a szánkban. Így, mire a táplálék elkezd felszívódni, már fel is tudjuk venni a vérből a cukrot. Ebből következik, hogy aki minden megerőltetéstől szeretné megkímélni a béta sejtjeit (ezek termelik az inzulint), az ne egyen édeset – egyáltalán, semmit.
Tudom, elsőre drasztikusnak hangzik, de csak az első egy-két napban az, a következő héten már a többi négy íz fog hiányozni… Hogy miért? Olyan ez, mint a látássérültek hallása, ami nagyon érzékeny lesz. A 160g CH-os diétám elején egy kicsit megijedtem ettől az egésztől és nem ettem semmi édeset két hétig. Világosan emlékszem, hogy kibontottam egy üveg zakuszkát (paprikás, hagymás, padlizsános erdélyi étel, télre befőttként teszik el, és kenyérre kenik, alapvetően sós), és olyan édes volt, mintha paprikalekvárt ettem volna. Ahogy a sós ízhez is hozzászokunk, és egyre több só kell ahhoz, hogy érezzük, ugyanez a helyzet az édessel is: ha egy ideig megvonjuk magunktól, sokkal érzékenyebbek leszünk rá.
Azóta már megtaláltam azt a középutat, ami nekem működik: a kávémat és a süteményeimet édesítem, de nem nagyon. Ha a kollégáimat megkínálom, néha mondják, hogy nekik nem elég édes. Így még sósnak élem meg a paprikát, a citromot pedig savanyúnak, de pl. a 81%-os kakaótartalmú étcsokoládé nekem édesség.
Néhány tévhit arról, hogy mi az „egészséges” cukor
Barna cukor
Sokan úgy gondolják, hogy a „nyers”, barna cukor egészségesebb a finomított fehér változatnál, mert kevésbé feldolgozott. A kettő közötti különbség mindössze 2-3%-nyi melasz, ami a fehér cukorból hiányzik, tehát azzal, hogy barna cukrot eszünk, kb. 2-3%-t spórolunk a cukorbevitelünkből, egyébként marad minden a régiben.
Nádcukor
A nádcukor kémiailag ugyanolyan cukor, mint amit a cukorrépából is termelnek: szacharóz, sima asztali cukor. A két növény közötti különbségek miatt előfordulhat ízbeli különbség, hallottam már olyat, hogy valaki a nádcukrot jobban szereti. Hogy a nádcukor egészségesebb lenne a répacukornál, szerintem ugyanolyan tévhit, mint amiről a barna cukorral kapcsolatban írtam.
Méz
A mézben sok különböző cukor és még ásványi anyagok meg vitaminok is vannak, ezért akár azt is gondolhatnánk, hogy a méz jobb nekünk a sima asztali cukornál, de ez sajnos tévedés. A méz 80%-a szénhidrát, a glikémiás indexe 87 körül van, a benne lévő vitaminok és ásványi anyagok pedig elég csekély mennyiségűek ahhoz, hogy kárpótoljanak.
Nálunk majdnem egy évig abszolút tiltólistás volt, később használtam belőle egy kanállal a zabkekszeimbe „állományjavítóként” (ahogy itt írtam), és a cukormentes karamellszószba egy keveset.
Juharszirup
A juharszirup a juharfa nedvének 3%-ra történő besűrítésével készül. Jó kis munka lehet… A benne lévő cukor főleg szukróz, azaz répacukor, a „szokásos” asztali cukor, semmi egzotikus. Így talán nem szorul további magyarázatra, hogy miért nem jó nekünk…
Agavé nektár
Ahogy észrevettem, az agavé nektár az egyik új sláger az „egészséges” polcokon, többször olvastam, hogy ezt ajánlják méz helyett. Mexikóból ered, többek között annak a növénynek a nedvéből is készülhet, amiből a tequila. Állagra hasonló lehet, de itt a cukrok nagy része fruktóz, így az agavé nektár glikémiás indexe a fruktózéhoz hasonló. Továbbiakról lásd: fruktóz.
Szirupok: rizs-, tápióka-, datolya-, szilvaszirup, stb.
A keményítő alapú szirupok (rizs-, tápióka-) keményítő hidrolízisével készülnek: a keményítőt (hosszú „cukorlánc”) enzimekkel rövidebb egységekre bontják, majd besűrítik. A folyamatban keletkező egyszerűbb cukrok pontosan ezek: cukrok, amelyek sokkal gyorsabban szívódnak fel, mint az eredeti keményítő. A szervezet számára könnyen emészthetőek és természetesek, de a vércukorszintre gyakorolt hatásukat tekintve nem sokban különböznek a jó öreg répacukortól.
Az aszalt gyümölcsökkel készült szirupokat a gyümölcsökből víz hozzáadásával, majd főzéssel, turmixolással készítik. Amennyiben csak aszalt gyümölcsből és vízből készülnek, szűrés nélkül, úgy TÉNÉ-kompatibilisek, kb. olyan, minta aszalt gyümölcsöt ennénk. Otthon is könnyen lehet pl. datolyaszirupot készíteni: puha (vagy beáztatott) datolyát annyi vízzel kell összeturmixolni, hogy sűrűn folyó masszát kapjunk. A glikémiás indexe ezeknek is magas (magasabb az aszalt gyümölcsnél, amiből készülnek), ezért szénhidrát megszorításos étrendben nem javasoltak.
Kókuszvirág cukor (kókuszcukor)
Mikor először hallottam a kókuszvirág cukorról, kicsit meglepődtem, és csak óvatosan örültem annak, hogy létezne egy 35-ös glikémiás indexű, karamellizálható, természetes cukor? Utánanéztem az összetételének, és azt olvastam, hogy 86-89%-ban szacharóz, azaz répacukor (sima cukor), a fennmaradó rész főleg glükóz és fruktóz. Az ásványi anyag tartalma valóban kiemelkedő a répa/nádcukorhoz képest, de ez az én ismereteim szerint nem befolyásolhatja olyan mértékben a felszívódást, hogy a glikémiás indexe ilyen szép alacsony legyen. Utánaolvastam annak is, hogy ki és hol, hogyan mérte ezt a GI adatot. Meg is találtam a bizonylatot, amire mindenhol hivatkoznak: a Fülöp-szigetek egyik állami intézménye végezte a vizsgálatot. Jelenleg ez az ország a kókuszvirág cukor legnagyobb exportőre a világon…
Mindent egybevetve, az összetétele alapján nekem komoly kétségeim vannak az alacsony GI miatt, a hivatkozott vizsgálatot pedig nem tudom függetlennek tekinteni, így nem győzött meg. Szóval fájdalom, de amíg nem születik meggyőzőbb bizonyíték a kókuszvirág cukor alacsony GI értéke mellett, sem fogyasztani, sem ajánlani nem fogom.
(A kókuszvirág cukorról írtam egy önálló bejegyzést is, itt.)
Fruktóz (Gyümölcscukor)
A fruktózt a sejtjeink inzulintól nem függő módon veszik fel, ezért nem is vált ki inzulinválaszt a hasnyálmirigy béta-sejtjeiben. Ajánlani szokták cukorbetegeknek, és sok diabetikus termék (pl. lekvár, csokoládé) édesítéséhez használják. A cukrok közül a fruktóz glikémiás indexe a legalacsonyabb, 19.
Akkor miért került a „tévhit” bekezdés alá? Míg a többi cukrot a testünk bármelyik sejtje le tudja bontani, addig a fruktóz szinte kizárólag a májban metabolizálódik. Egyre több tanulmány talál összefüggést napjaink megemelkedett fruktóz-fogyasztása, a vérzsír- és koleszterinszintek kedvezőtlen írányú eltolódása, érfalkárosodás, inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma, és a nem alkoholos eredetű zsírmáj kialakulása között.
Arra, hogy a tudomány minden pontot összekössön ezen a területen, szerintem még várnunk kell pár évet, de az logikusan hangzik, hogy ha csak a májunk tudja feldolgozni a fruktózt, akkor elég megterhelő lehet neki, ha sokat eszünk belőle.
Glicin
A glicin egy aminosav, ami véletlenül édes is. Az elfogyasztott fehérje építőelemeként fogyasztjuk rendszeresen, ennek ellenére nem ajánlom az édesítőként való használatát. Ennek több oka is van. Nem találtam tanulmányt arról, hogy nagyobb dózisban (mint ahogy az ételben megesszük), biztonságos-e hosszú távon? A glicin egy aminosav, és a nagy arányú / feldolgozott fehérje/aminosav bevitel nem szokott jól végződni (pl. vesekárosító lehet). A glicin erősen megköti a cinket, ezzel csökkentheti az ételből való felszívódását, ami nem jó, mert ez egy olyan mikroelem, amiből mindenki nehezen jut hozzá a szükséges mennyiséghez, és létfontosságú az immunrendszer működéséhez és a nemi funkciók fejlődéhez.
„Cukorpótlók” – polialkoholok
Ide olyan anyagok tartoznak, amik a szokásos asztali répacukorhoz hasonló megjelenésű, fehér kristályok vagy porok. Eredetüket tekintve természetes anyagok, megtalálhatóak kisebb mennyiségben egyes gyümölcsökben is, ipari mennyiségben általában valamilyen fermentációs eljárással készülnek. A répacukorhoz képest a különbség abban jelentkezik, hogy a polialkoholok sokkal lassabban szívódnak fel, ezért lassabban emelik a vércukorszintet is. Éppen ez a lassú és/vagy nem teljes felszívódás okozhatja egyik kellemetlen mellékhatásukat: nagyobb mennyiségben fogyasztva vagy érzékeny személyeknél puffadást, hasmenést okozhatnak. Ez a hatás vegyületenként más-más mértékű lehet, és fokozatosan „hozzá is lehet szoktatni” a szervezetet a fogyasztásukhoz. Általában nem annyira édesek, mint a répacukor, és ha szilárd formában (pl. bevonat) vagy tömény oldatban fogyasztják őket, akkor egy jellegzetes hűsítő érzést is okozhatnak, mivel az oldódásuk endoterm folyamat, vagyis hőt von el a környezettől. Mivel kémiailag nem cukrok, ezért nem karamellizálódnak, de hőállóak, így sütéshez is használhatóak. A szájban élő baktériumok többnyire nem tudják lebontani a polialkoholokat, ezért az így édesített ételek nem okoznak fogszuvasodást, sőt, akár védő hatásuk is lehet (lásd xilit). Felmerült a cukoralkoholokkal kapcsolatban, hogy megváltoztathatják a bélflóránk összetételét. A bélflóránk olyan, mint még egy szerv, ami alapvetően határozza meg az immunrendszerünk működését ezért ez óvatosságra int a használatukkal kapcsolatban (lásd lent a „Szerintem.” részben).
Ezeket a cukor helyettesítőket használhatjuk minden célra, amire régen cukrot vettünk volna a kezünkbe, de az elfogyasztott mennyiségüket bele kell számolni a napi szénhidrát-bevitelbe (kivéve eritrit).
Eritrit(ol)
Az egyik legújabban felfedezett változat. Ennek a legkifejezettebb a hűsítő hatása, édesítőereje kb. 70%-os a répacukorhoz képest. Egyre népszerűbb, mert egyáltalán nem emeli a vércukorszintet, mivel változatlanul ürül a szervezetből (a vesén át), így a glikémiás indexe 0. Vízben nehezebben oldódik, és vízmegkötő képessége is csekély, így az eritritollal édesített sütemények hamar kiszáradhatnak.
Xilit vagy nyírfacukor
Népszerűségét annak köszönheti, hogy az édesítőereje megegyezik a répacukoréval, így 1:1 arányban helyettesíthetőek, a glikémiás indexe pedig csupán 7. Ezzel édesítik és vonják be a rágókat, mivel a szájban élő baktériumok nem tudják lebontani, így meggátolja a fogszuvasodást, sőt, egyes vizsgálatok szerint rendszeres fogyasztásával megelőzhető a fogszuvasodás.
Eredetileg nyírfakéregből vonták ki, ezért kapta a nyírfacukor nevet, de manapság ipari mennyiségben kukoricacsőből vagy papírgyártás után hátramaradt cellulózból állítják elő bakteriális fermentációval. Elképzelhetőnek tartom, hogy egyesek számára ez kellemetlenül és nem túl természetközelien hangozhat, de valójában csak arról van szó, hogy olyan anyagokat, amivel amúgy nem tudnánk mit kezdeni egy kedves baktérium átalakít xilité. Többek között emiatt megjelent már néhány hang a xilit ellen is, ezért itt szenteltem neki egy önálló bejegyzést. Ha szeretnél biztosan nyír/bükkfából kivont nyírfacukrot fogyasztani, az is elérhető, pl. ez itt.
Egy komoly veszélye van: kutyákra nézve nagyon mérgező! Egy kisebb testű kutyának egy szem drazsé vagy rágó is végzetes lehet, szóval kutyatulajdonosok, vigyázzatok!
Szorbitol
Jó nedvességmegkötő, az édesítőereje 60%-a a cukorénak, glikémiás indexe 9. Én személy szerint azért nem ajánlanám cukorbetegeknek, mert a sejtekbe bekerülő glukóz első lépésként szorbitollá bomlik, és cukorbetegekben sokáig így is maradhat a károsodott szénhidrát-anyagcsere miatt. Ez a jelenség hosszú távon és előrehaladott diabetesben a perifériás idegek és erek károsodását okozza. Számomra logikai bukfenc ilyen megbetegedésben szorbitolt ajánlani édesítőszernek.
Maltitol
A manapság használt polialkoholok közül a maltitol glikémiás indexe a legmagasabb: 36, a maltit-szirup GI-je pedig akár 52 is lehet, így sajnos nem sokkal jobb a répacukornál, aminek a GI-je tudtommal 60 körül van. Édesítőereje 75%-os a répacukorhoz képest. Sok diétás csokit ezzel édesítenek, mert tulajdonságaiban nagyon hasonló a cukorhoz, így a csokoládé is ugyanúgy használható.
Az információ a polialkoholok édesítőerejéről és glikémiás indexéről innen származik.
Mesterséges édesítőszerek
Az ide sorolt anyagok egyáltalán nincsenek hatással a vércukorszintre, így a fogyasztásukat nem kell beleszámolni a napi szénhidrát- (és kalória-) bevitelbe. Kifejezett édesítő erejük miatt nagyon keveset kell használni belőlük, ezért hígított formában kerülnek forgalomba szilárd porként és oldatként is, hogy könnyebb legyen az adagolás. Nem mindegyik hőálló, így meg kell gondolni, mit teszünk a süteménybe, hogy készen is édes legyen. A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban is felmerült, hogy megváltoztatják a bélflóránkat, ezért velük kapcsolatban is óvatosságra intelek! (Lásd lent a „Szerintem.” részben.)
Aszpartám
Az aszpartám az egyik legelterjedtebb és legtöbbet vitatott édesítőszer. Nem, nem rákkeltő, és nem okoz más szörnyű kórokat, ez a híre egy 1998-ban elindult internetes hoaxnak, városi legendának köszönhető, aminek már wikipedia szócikke is van, és cáfolatára az OÉTI is közleményt adott ki.
A vegyület egy dipeptid, azaz két aminosavból áll: L-aszparaginsavból és L-fenilalaninból, ill. maga az aszpartám ennek a dipeptidnek a metil-észtere. Mit jelent ez? Ha megesszük, az emésztésünkben részt vevő enzimek ugyanúgy aminsoavakra bontják, mint bármilyen más fehérjét (pl. húst), amit fogyasztunk. A folyamat végtermékei az említett két aminosav és metanol. Igen, metanol. Ez a mennyiség azonban olyan csekély, hogy biztosak lehetünk benne: egy normál diétával több metanolt viszünk be a szervezetünkbe pl. a különböző gyümölcsökkel, mert bizony, azokban is megtalálható. Ezzel a mennyiséggel a szervezetünk meg tud birkózni, a hírekből ismerős metanolmérgezéshez több (tíz) mililiternyit kellene meginni belőle: itt nagyságrendnyi különbségek vannak.
Egyébként a metanolról tudni érdemes, hogy tulajdonképpen nem is a metanol, hanem a belőle keletkező formaldehid okozza a mérgezést. A metanolt lebontó anyagcsere utat etanollal lehet gátolni, mivel ketten ugyanazért a lebontó enzimért „versengenek”. Tehát, ha nyugtalanít, hogy néhanapján aszpartámmal édesített dolgot eszel/iszol, fogyassz hozzá egy kevés gyümölcsöt, mert abból emésztés közben kevés etanol is keletkezik.
Akikre valóban veszélyes lehet az aszpartám, azok a fenil-keton-uriában szenvedők, mivel a szervezetük nem tudja feldolgozni a fenilalanint. Az ilyen enzimdefektussal élők és családjaik biztosan tudnak róla, hogy nem használhatnak aszpartámot, így miattuk nem aggódom.
Az aszpartám egyébként nem hőálló, így nem lehet vele süteményt sütni, főleg por alapú édesítőszerekben fordul elő szorbitollal keverve.
Szukralóz
A szukralóz egy újabb mesterséges édestőszer: míg az aszpartám a ’70-es évek óta elterjedt, a szukralóz a ’90-es évek óta vált egyre népszerűbbé. Maga a vegyület szerintem egy igen humoros alkotás: a szukróz, vagyis répacukor molekulát módosították úgy, hogy a szervezetünk nem képes azt lebontani, így nincs hatással a vércukorszintre, és 600x édesebb is. (Itt olvashattok róla.)
A szukralóz hőálló is, így nyugodtan használhatjuk sütéshez-főzéshez.
Nátrium-ciklamát
A nátrium-cikalmát körül is voltak viták egy kísérlet miatt, amiben patkányokat „kezeltek” ezzel a szerrel, és ezután az állatok 3%-ában húgyhólyagtumorokat találtak. A kísérletről annyit, hogy ha humán dózisra akarnánk fordítani a dolgot, akkor a patkányok annyit cikalmátot kaptak, mintha mi 350 dobozos üdítőt innánk meg egy nap alatt. Emiatt az USA-ban betiltották, de a világ 55 országában engedélyezett, köztük az EU-ban is. Csak 30-50x édesebb a cukornál, de legalább hőstabil és olcsó, ezért kerül belőle valamennyi a folyékony édesítőszerekbe. 2003-ban publikáltak egy követéses vizsgálatot, vagyis éveken át figyelték, hogy mi történik azokkal a férfiakkal, akik ciklamátot fogyasztanak, és azt találták, hogy ez nem károsítja reproduktív egészségüket, vagyis nem lesznek meddőek tőle, mint ahogy az korábban felröppent hírként a cikalmátról. (Forrás.)
Nátrium-szacharinát (szacharin)
A szacharin az egyik, ha nem az első mesterséges édesítőszerünk, 1878-ban gyártották először. Ezzel kapcsolatban is volt nagy ijedelem, mert patkányoknak lódózisban adva (jó kis képzavar) húgyhólyag-tumorokat okozott. Ekkor vissza is vonták az engedélyét, és ahol forgalomban maradt, figyelmeztető feliratokat helyeztek el a csomagolásán, mint napjainkban a dohányárun szokás. Szerintem valahol itt kezdődött a bizalmatlanság az édesítőszerek iránt. Idővel kiderült, hogy a patkányok veséje és vizelete más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mienk, és ezek a körülmények a rágcsálókat kiemelten veszélyeztetik. (Bővebben itt olvashattok erről.)
Szóval mégiscsak alkalmas emberi fogyasztásra a jó öreg szacharin, bár a meleget nem bírja, így főzni nem lehet vele. Azért, hogy enyhe fémes utóízét elfedjék, általában 10:1 arányban keverik nátrium-ciklamáttal (10:1, cikalmát:szacharin).
Aceszulfám-K
Újabb hőstabil mesterséges édesítőszer. Mint a többivel, ezzel szemben is merültek fel egészségügyi aggályok. Állatkísérletekben nem bizonyult rákkeltőnek, de felvetették, hogy inzulinválaszt válthat ki. (Lásd mit írtam a bevezetőben az édes ízről.) Egy vizsgálat szerint, ha az újszülött egerek az anyatejjel kaptak ilyen édesítőszert, az befolyással lehet a felnőttkori viszonyukra az édes ízhez. (Forrás.)
Természetes édesítőszerek
Taumatin
Ezt a fehérjét egy afrikai gyümölcsből izolálták a ’70-es években, és a mai napig abból vonják ki. Ma már megtalálható a legtöbb folyékony édesítőszerben. Akár 2000x is édesebb lehet a cukornál, de jellegében más ízű, ezért használják ezt is keverékekben. Hő- és saválló, így sütni-főzni is lehet vele. (Forrás.)
Sztevia/ stevia/ sztívia/ jázminpakóca
Ez a növény az én személyes kedvencem, mivel azon túl, hogy a kivonata 100%-ban természetes, és akár 2-300x édesebb a cukornál, ezt a növényt dél-amerikai indián törzsek tradícionálisan többszáz éve használják, mint gyógynövényt cukorbetegség (!), és koronáriabetegség gyógyítására. Jelenleg folyik a kutatás, hogy valóban javít-e az inzulinrezisztencián. Nekem már az nagyon tetszik, hogy itt azon gondolkodunk, gyógyít-e minket ez az édesítőszer, nem azon, hogy árt-e, legyen bármi a vizsgálatok kimenetele… Ráadásul a sztevia-glikozidok (az édes ízért felelős anyagok) hőállóak, így sütni is lehet steviával.
Sokféle stevia terméket kipróbáltam. Legjobban a fehér por kivonat vált be, ezzel sütök már évek óta, és ezzel a cseppel iszom a kávém.
Az EU-ban sokáig nem engedélyezték, de 2011. december 2-tól már engedélyezett. (Forrás.) A stevia biztonságos dózisa 4 mg stevia glükozid / testtömeg kg / nap.
Édesgyökér
Most olyan (gyógy)növények következnek, amelyek könnyen elérhetőek és valószínűleg ritkábban gondolunk rájuk, mint édesítőszerekre. Ilyen pl. az édesgyökér, amiből néhány kockát pl. teába forrázva, megédesíti az italunkat anélkül, hogy valamit külön beletennénk. Ha ilyet vásároltok, csak a Herbária zacskós változatát ajánlom, mert az gyógyszerkönyvi minőségű. Egyszer mutattak nekem egy „másikat”, mert Herbária éppen nem volt a boltban… A szokásos kis kockák helyett fűrészpor-szerű valami volt a zacskóban, nem kértem.
Az édesgyökérről még annyit, hogy nagyobb mennyiségben (naponta több kávéskanállal) ne fogyasszátok huzamosabb ideig (hetekig) folyamatosan, mert nem véletlenül gyógynövény: remek köptető, de ha nem vagytok megfázva, akkor feleslegesen irritálhatjátok vele a gyomrotokat és a légutaitokat. Kisebb mennyiségben (napi 1-2 kocka teában) akár folyamatosan is használható, de ha magas a vérnyomásod, vagy problémás az ösztrogén szinted, inkább csak alkalomszerűen fogyaszd.
Inulin
Az inulin egy természetes prebiotikus rost, ami azt jelenti, hogy nem emésztjük meg, és a bélflóránk baktériumai előszeretettel telepednek meg rajta. Ezzel jót tesz a bélflórának, ugyanakkor (különösen ha valaki nincs hozzászokva) puffadást, hasmenést okozhat. Szirup és por formájában is kapható, többnyire csicsókából állítják elő. Nem olyan édes, mint a cukor, ezért valami plusz, pl. stevia kellhet mellé.
Levendula, rózsavíz
Észrevettem, hogy a virágokkal ízesített desszertekbe kevesebb édesítő is elég, mert az illatos virágoktól már édeskésebbek, így pl. a levendulás trüffel, amit múltkor posztoltam a Facebook-oldalon, vagy a rózsavizes limonádé. Egy kis levendulavirág a teánkban édeskés utóízt és fenséges illatot kölcsönözhet, de inkább csak estefelé javaslom a nyugtató hatása miatt. (Levendulavirágból is a Herbária teáját ajánlom, nem véletlenül.) Rózsavizet itt találsz.
TÉNÉ barát megoldások
Datolyaszirup
A csak datolyából és vízből készült szirup teljes értékű, hiszen csak gyümölcs és víz van benne, egyszerű turmixolással otthon is könnyen elkészíthető (puha vagy pici vízbe áztatott datolyából), de a bolti datolyaszirupok között is van olyan, ami csak egész datolyából és vízből készül (nem datolyaléből!), ez itt.
Nádmelasz
A nádmelasz egy nagyon vicces dolog TÉNÉ szempontból, ugyanis tulajdonképpen rettentően feldolgozott valami: a nádcukor gyártásakor, a nádszirup besűrítésével keletkező melléktermék. Csakhogy ez most kivételesen nagyon is jó nekünk, mert így gyakorlatilag azok a tápanyagok, amik a nádcukorból hiányoznak, a nádmelaszban maradtak! Ezért rendkívül gazdag ásványi anyagokban: egy kiskanál nádmelaszban kb. 100 mg kalcium, és 2,5 mg vas van, ez nagyon sok, magában számomra kicsit rozsdás is az íze. 🙂 Kellemesen karamellás ízt ad a dolgoknak, pl. ebben a banános zabkekszben szerettük.
Gyümölcsök
Remekül lehet édesíteni gyümölcsökkel: párolt alma pürével, banánpürével, mazsolával, aszalt szilával is. Pl. ebben a zabkeksz receptben egy egész tepsi kekszben összesen egy kiskanál nádmelasz van, ami a karamelles ízt adja, az édesítésért gyakorlatilag csak a banán felel.
Szerintem.
Hosszú út áll mögöttem… Amikor IR-rel diagnosztizáltak, bármilyen édesítőszernek tudtam örülni, amivel elkerülhetem az édességek utáni hipózást, és brutál módon édesszájú voltam… Mióta sikerült rendbe hoznom magam a TÉNÉ-vel, szinte alig eszem édességeket: a királydatolya a legfenségesebb csemegém. Sütni szinte kizárólag születésnapokra és karácsonykor szoktam (palacsintánál bonyolultabb dolgokat), mert az édességevés mindig a gyümölcsfogyasztás rovására megy, és még plusz munkával is jár, akkor meg minek ?! 😀 Ilyenkor datolyaszirupot használok, egy évben kb. 4 üveg fogy el.
Szóval szerintem, a rendszeres és nagy mennyiségű cukorfogyasztásnál bármilyen édesítőszer jobb. Mióta megtudtam, hogy a cukoralkoholok és a mesterséges édesítőszerek megváltoztathatják a bélflórát, még erősebben azon az állásponton vagyok, hogy természetes megoldásokat találjunk (stevia, édesgyökér, rózsavíz, stb.). Jó, ha minél ritkábban hozzuk magunkat olyan helyzetbe, hogy egyáltalán édesítőszert kelljen választanunk: semmi nem indokolja a rendszeres sütemény és édesség fogyasztást. Együnk inkább valódi élelmiszereket: gyümölcsöket. Mondom ezt úgy, hogy 10+ éve táblaszám ettem a tejcsokoládét és csokitortával a habos-kakaós kávékölteményeket. Lehet változtatni. A legjobb megoldás hosszú távon egyértelműen a teljes értékű növényi étrend, mivel ez tényleg a gyökerénél vágja el a problémát (az IR és a „mivel édesítsek?” problémáját is).
Lehet, hogy most azt hiszed, spártai körülmények uralkodnak a családunkban és az életünkben, de hadd nyugtassalak meg az ellenkezőjéről: tényleg lehet úgy enni, hogy örömöd leld benne habos csokicsodák nélkül is. 😉
Gyerekek
A gyerekeknek szentelnék még egy kis külön figyelmet. Szerintem eleve jó, ha nem szoktatjuk őket hozzá a gyümölcsöknél édesebb ízekhez. Ezzel csak elindítjuk őket egy lejtőn, amin később nehéz lesz megállni. Ha mindenképpen édesíteni szeretnénk valamivel, akkor nekik tényleg csak a természetes megoldásokat látom jónak (gyümölcsök, datolyaszirup, nádmelasz, esetleg stevia). Ezzel együtt, ha a cukorbeteg nagymama édesítőszerrel süti a szülinapi tortát, akkor nem gondolom, hogy ne ehetnének belőle egy szeletet.
Remélem, sikerült iránytűt adnom a kezedbe ezzel az írással! Ha bármi kérdés maradt benned az édesítőszerekkel, édesítéssel kapcsolatban, tedd fel itt hozzászólásban!
(Ezt a bejegyzést legutóbb 2021.03.02-án frissítettem.)
@MozogjNoémivel: Ejha, az tényleg arany árban van. 😀 Ismerem az életérzést, én is minden nap megjutalmazom magam, amiért olyan ügyesen diétázom. 😉 Mert ez tényleg jár nekünk. 🙂
@Háziboszorka: neten láttam először, de két bioboltban is találtam irreálisan drágáért. A nagyjából kapucíner / sportszelet méretű csoki volt 600 körül.
Nos, én minden nap eszem egy sor csokit. Jár nekem 😉
Nem szeretem az étcsokit, meg mondjuk úgy, hogy nincs túl jó hatással az emésztésemre 😛 Egy-két kocka elfogyasztása sem 🙁
@MozogjNoémivel: Ügyes vagy, ha találtál steviás csokit, én eddig csak Belgiumban láttam… Szerintem ez egy összetett kérdés, és hangsúlyos a mérték: ha csak pár kocka csokit eszel, szerintem nem olyan nagy tragédia, ha maltitos, vagy fruktózos. Én "sima" étcsokit eszem, 81%-osat, abban csak 22,8g cukor/100g van, a GI-je meg jó alacsony. Ha mindenáron tejcsokira vágynék, valószínűleg én is Rittert vennék, és ha nem egyszerre ennék meg egy egész táblával, nem is történne semmi. De mondjuk nem főznék/sütnék se maltittal, se fruktózzal.
számomra még mindig az az elszomorító, hogy a diabetikus édességek 90%-a fruktózzal készül 🙁 Most Ritter Sportot szoktam enni, az maltittal van édesítve, de akkor ezek szerint az sem sokkal jobb…
Amúgy néha nem egészen tudom eldönteni, hogy mivel járok jobban, ha cukormenteset, de édesítőszereset eszem vagy sima cukrosat. Oké, itt arra gondolok, hogy azért a sima csoki mindig finomabb, a diabetikus meg még drágább is. Néztem a steviával édesített csokit, háááááááát, az már nem is aranyárban van, hanem annál kicsit drágábban 😛
Nagyon kimerítő ez az összefoglaló az édesítőkről, örülök, hogy megtaláltam. 🙂
Nekem a nagy feladat az lenne, hogy a mézet hogyan helyettesítsem a teában, mert cukorral nem szeretem, az édesítőszerek pedig mind hozzárakták a maguk saját ízét eddig.
Ezért én olyat keresek, amitől nem érzem azt a hideg télben sem (jó, most nyár van…), hogy olyan "üres" a tea, és olyan furcsa az íze.
Örülök, hogy tetszett, sokat dolgoztam rajta.
A tea édesítésével kapcsolatban nem tudok okosat mondani, én nem ízesítem a teáimat semmivel. Esetleg próbálj ki más teákat, hátha találsz olyat, mi úgy jó, ahogy van.
Szuper! Végre egy "diétás" blogozó aki pont ugy gondolkodik mint én!!! Annyira hálás vagyok érted!!
Már annyira untam az egészségmegszállottakakat 🙂 Végre egy józangondolkodásu, szénhidrátmentes csaj:-) Tök jo hogy vagy, és teszed amit teszel. CSINÁLD TOVÁBB, LÉCCI 🙂
Öröm ilyen lelkes olvasótábornak írni! 🙂 Köszönöm.
Szia Nóri!
Esetleg tudsz valami bővebb információt a kókusz virág cukorról, mint hogy a GL-je 35, sok benne a vitamin?
Terhességi cukorbetegségem van és leginkább a szénhidrát tartalma érdekelne, de ha tudod jól jöhet még a kalória tartalma is.
Köszönöm!
Ancsa
Szia,
én még nem találkoztam a kókusz virág cukorral, de most utánanéztem, és úgy látom, hogy főleg szacharóz, azaz répacukor ("sima" cukor) van benne, mellette glukóz, fruktóz, vitaminok, stb., a CH-tartalma 100g/100g, a kalória tartalma pedig 375kcal/100g. Ez alapján a mézhez hasonlít, és nem egészen értem, hogy lehet a GI-je 35. Engem egyelőre nem győzött meg.
Szia!
Azt szeretném kérdezni, hogy a nádcukor legalább annyira jó, mint a Stevia? Éppen nagyobb diétát tartok, és egy ideje próbálok egészségesebben étkezni. Először is a lisztet cseréltem le teljes kiörlésű és tönkölylisztre … a cukrot szeretném leváltani. Nádcukorra gondoltam, csak nemigazán tudom, hogy alkalmas e arra, hogy tartsam a súlyom ha azt fogyasztom. Stevia számomra még ismeretlen, de mindenképp utána nézek az üzletekbe és ha van veszek is. Esetleg ha tudnál ebben segíteni, azt megköszönném. 🙂
Szia!
A nádcukor tudtommal ugyanaz, mint a répacukor, azaz sima cukor, csak kevésbé finomított, de ez nem egy nagy különbség, tehát inkább a barna cukorhoz hasonlítanám (lásd fent). A stevia teljesen más ügy, mind édesítőerő, mind kalóriabevitel szempontjából. Ha az energiabeviteled szeretnéd csökkenteni, akkor a folyékony édesítőszer az, amit bármelyik boltban be tudsz szerezni addig is, amíg megtalálod a leginkább tetsző édesítőt, legyen az stevia vagy bármi más.
Szia!
Szép összesítő munka, gratulálok!
Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy az aszpartámot, mivel ezzel behatóan foglalkoztam, egyértelműen nem ajánlanám:
1) Az aszpartám 10%-a metanollá (faszesz) válik azonnal a szervezetben. Ez nem feltételezés, ez a forgalmazók hivatalos adata. Bár létezik a szabvány szerint ajánlott fogyasztói maximális adag az EU-ban, ami állítólag erősen eltúlzott (pl. több tíz liter üdítőital/nap), de ezt a fogyasztók semmilyen módon nem tudják ellenőrizni, mert soha sincs pontos mennyiségi megjelölés a termékeken az édesítőkre vonatkozólag.
2) Relatíve sok metanol juthat természetes úton is a szervezetünkbe, pl. gyümölcsökben, ivólevekkel, „alkoholokkal”, melyekben sokkal több is lehet, mint az aszpartámmal bejuttatott. Pl. a paradicsomlében az egyik legnagyobb a mennyisége. Akkor mi baj? Csak annyi,hogy a metanolt és az etanolt (a jó öreg „alkohol”) ugyanaz az enzim, az ADH metabolizálja, melynek affinitása az etanolra többszázszorosa a metanoléhoz képest. Másik tény hogy a metanol a természetben SOHA NEM FORDUL ELŐ ÖNMAGÁBAN, csak etanollal együtt. Ez az a tény, amit szinte mindenhol elhallgatnak. Azaz normál, természetes esetben az ADH szinte mindig az etanolt fogja feldolgozni, és csak minimális metanolt. Ez a folyamat gyors (1-2 óra), így ami anyag nem alakult át (az etanol egy része, illetve szinte az összes metanol) az természetes úton kiválasztódik/ kiürül a szervezetből. Aszpartámmal TISZTÁN, ETANOL JELENLÉTE NÉLKÜL viszed be a metanolt. Maga a metanol nem méreg, de ami lesz belőle annál inkább, ráadásul ezeket az anyagokat a szervezet ugyan képes kiválasztani, de csak nagyon lassan. Először formaldehiddé válik (vizes oldat: formalin). Ez az anyag egy vízelvonó sejtölő, nem véletlenül használják konzerválásra. Később tovább alakul hangyasavvá, ami egyrészt mutagén, másrészt idegméreg, és enyhe parkinson-kórhoz hasonló tüneteket okoz. Bár a legtöbb orvos tagadja a krónikus metanol-mérgezés létét, de ez csak a hozzáértésüket kérdőjelezi meg. Pl. metanol-üzemanyagot előállító üzemekben dolgozóknak hasonló tüneteik vannak, mint amelyet állítólagosan folyamatos aszpartámot fogyasztó áldozatok írtak le.
3) A mérgezést nagyon egyszerű elkerülni, amennyiben mégis aszpartámot ettél. Egy órán belül elfogyasztott pohár ivólé (ha eleve abban volt, akkor nem kell), egy gyümölcs vagy egy kupica pálinka, illetve az azokban lévő etil-alkohol máris maga felé fordítja az alkohol-dehidrogenáz figyelmét.
Köszönöm, hogy meghallgattál!
Kedves Nóri!
Köszönöm, hogy utánanéztél.
Ancsa
Szia!
Köszönöm az alapos és megfontolt hozzászólásodat. Ezzel így megvilágítva még valóban nem találkoztam, pedig logikusnak tűnik. Ha van esetleg egy hivatkozás, ahol írtál erről, vagy amit ajánlanál, szívesen kiegészítem vele ezt a kis irományt.
Egyébként én személy szerint nem nagyon eszem aszpartámot, mostanában főleg szteviát használok, és az itthon tartott folyékony édesítőszeremben sincs. Ahogy írtad is, főleg diétás italokban és édesítő porokban lehet találkozni vele.
Örülök, hogy benéztél, gyere máskor is! 🙂
Szia! Gratulálok az oldaladhoz, nagyon jó, hogy ilyen témában végre úgy ír valaki, hogy megalapozott információkra támaszkodik és következetes. Nekem (akinek 160 g CH és alacsony GI diétát kell követnie) nagyon sokat segítesz, köszönöm. Lenne egy kérdésem, hátha Te jobban informált vagy: a nyírfacukor 100 g-jára mennyi CH-t kell számolni? Volt olyan, amelyiknek a dobozán 99,8 g volt feltüntetve, de olvastam az interneten 50g CH-t is (mert állítólag az elfogyasztott mennyiségnek 50%-a szívódik fel CH-ként…). Hol lehet az igazság? =)
Köszönöm a válaszodat előre is!
sohamadár
Időközben kiművelődtem, annyi már biztos, hogy nem 50%-a, hanem 1/3-a szívódik fel, tehát ezt bele kell számítani a CH mennyiségbe. A kérdésem most már csak az (erre még nem kaptam választ sehonnan), hogy lassú vagy gyors CH? A glikémiás indexéből kiindulva (ami 7), azt mondanám, lassan felszívódó, de nem vagyok ebben biztos. Mi a véleményed?
Köszönöm és további sikereket kívánok a blogodhoz!
sohamadár
Szia,
ez a hozzászólás teljesen elkerülte a figyelmem, sajnálom, hogy nem válaszoltam korábban. Jó, hogy utána néztél, mert erről eltérnek a vélemények. Én úgy tudom, hogy egyénenként is változik, hogy kinek mennyi szívódik fel, ezért én az egészet számolom, biztos, ami biztos.
Az eritritolt nem szoktam számolni, mert az még ennyire sem szívódik fel (fagylaltokba, jégkrémekbe használom).
A GI 7 jó alacsony. 🙂 (55 alatt már alacsony.)
Üdv,
Nóri
Kedves Nóri!
Köszönöm, hogy végre értelmes és átfogó képet kaphattam az édesítés formáiról, már kerestem hasonló cikkeket, de meg sem közelítették a te alaposságod és pártatlanságod, ami végre nem az előítéleteken alapul, mi szerint a cukor természetes az édesítőtől meg rákot kapunk. A sóról nincs esetleg hasonló írásod vagy tapasztalatod? A kálium szennyezett asztali sóról mi a véleményed? Tengeri,patikában kapható, himalája vagy milyen sót használsz? Gratulálok az oldalhoz. 🙂
Szia,
A sóról még nincs ilyen írásom. Himalájai sót használok, mert abban sokféle ásványi anyag van, és mutatós is a rózsaszín só az asztalon. A "kálium szennyezett" só története pedig azért butaság, mert káliumra is szüksége van a szervezetnek a megfelelő ideg- és (szív)izomműködéshez, a tengeri sóban is van kálium…
Üdv,
Nóri
Szia! Köszönöm, hogy írtál. 🙂 Én is úgy tudom, hogy a nyírfacukrot számolni kell, bár az igazság valószínűleg valahol félúton van. A nyírfacukor nagy mennyiségben fogyasztva, vagy egyéni érzékenység esetén hashajtó hatású, éppen azért, mert ilyenkor nem szívódik fel teljesen. Hogy ki-ki pontosan hogyan hasznosítja a xilitet, azt nem tudhatjuk, így szerintem jobb számolni.
Üdv és gyere máskor is,
Nóri
Kedves Névtelen!
Köszönöm hogy leírtad! Ha véletlenül erre vezetne az utad újból szívesen olvasnám – ha esetleg van információd hogy az eritriol és a xilit mint módosított cukoralkohol milyen pályát ír le testünk nagy vegyi konyhájában. Ezek vajon nem terhelik a májat egyéb alkohollá alakulással? Sajnos nem találok részletes információt, pedig jó lenne tudni mielőtt nagy mennyiségben használom ezeket az édesítőket.
Kedves Truelulu,
Az eritritol az emberi szervezetben nem metabolizálódik, változatban formában ürül a vizelettel. A xilit az emberi szervezetben is keletkezik és lebomlik a szénhidrát anyagcsere folyamataiban. A szájon át bevitt xilitnek csak kb. 40%-a hasznosul (szívódik fel).
Remélem, segíthettem. Én évek óta használok különböző édesítőszereket, és egyikből sem használok sokat: ha kicsit visszavesz az ember az édes ízből, meglepően kevés édesítő is elég.
Kedves Nóri!
Ez az alapos összefoglaló rettentő hasznos számomra.
Mivel ezeket a sorokat nem mostanában írtad,ezért az azóta tapasztaltakat is megírnád pár sorban?
Gondolok itt arra, hogy azóta neked melyik édesítő vált be a legjobban a folyékonyak, szilárdak közül? Mit használsz mostanában? Mi a véleményed az eritritolról?
Köszönettel: Ica
Szia Ica,
Igen, éppen én is gondoltam rá, hogy kicsit fel lehetne frissíteni ezt az összefoglalót. Még nem tudom, mikor lesz rá időm.
Addig is: mostanság süteményekbe stevia port használok, a kávémba cukormentes karamellszirupot (Monin). Ha vendégeknek vagy ajándékba sütök valamit, akkor előfordul, hogy inkább folyékony édesítőt (Lidl-ből van) használok, mert van, aki nem bírja a steviát. Piskótába nyírfacukrot, fagyiba eritritolt. Hát ennyi.
Az eritritol változatlan formában ürül a vesén keresztül, nem vesz részt a szénhidrát-anyagcserében, így nem kell számolni vele. Kevésbé édes a cukornál, és süteményekbe nem olyan nyerő, mert szárazak lesznek, de fagylaltokba szeretem, mert így nem kell számon tartanom, hogy mennyit eszem. 🙂
Üdv,
Nóri
Szia Nóri,
Egy kérdésem lenne: a szőlőcukorról mi a véleményed?
Mert ez úgy látom kimaradt a listádból, ami igen jó kis összefoglaló írás!
Köszi: Andy26
Szia,
A szőlőcukor az maga a glükóz, az a cukor, amit a vércukorszint mérésnél is mérünk, ezt hasznosítja közvetlenül a szervezetünk. Ez a glikémiás index skála 100-as pontja, azaz gyorsan és nagy mértékben nyomja fel a vércukorszintet. Ezek miatt sportolóknak ajánlott versenyek előtt, de bárkinek, aki glikémiás index-inzulinrezisztencia-alacsony CH tartalmú diéta témakörben olvasgat, tiltott gyümölcs. Hát ezért nem írtam róla (mert itt az alternativ lehetőségek szerepelnek). 🙂
Üdv, Nóri
Szuper cikk! Köszönet érte!
Szia Nóri,
Mi a helyzet a úgynevezett gyümölcscukorról(boltokban kapható)? És olyan kókuszcukor amire rá van írva, hogy 100%-os kókuszcukor abban is lehet répacukor? Köszönöm ha válaszolsz.
Üdv,Flóra
Szia Flóra,
Gyümölcscukor = fruktóz, ilyen néven találsz róla infót ebben a bejegyzésben, ill. a kókuszvirág cukorról is ott a válasz. 🙂
Szia Nóri!
Kürtöskalácson gondolkodtam a fiamnak, diabos. Melyik édesítőszer karamellizálható? Segíts nekem légyszíves. Köszönöm!
Szia,
Sajnos a karamellizálás az egyetlen olyan dolog, amit csak a cukrok tudnak. Nem tudok ilyen édesítőszert mondani. A kókuszvirág cukorral találkozhatsz máshol, mint karamellizálható édesítővel, de ebben nem hiszek, lásd feljebb.
Köszönöm ,igen azt már olvastam.
Szia ! Orultem a cikknek! Kismamanak es szoptato anyukaknak mit ajanlanal sutibe, kaveba foleg suly megtartas miatt.Az elozo terhessegem alatt nagyon meghiztam most szeretnek jobban oda figyelni a cukor fogyasztasra. Koszonom a valaszod.
Szia,
Én a várandósságom alatt főleg nyírfacukrot, steviát használtam, ezek természetesek, de nem ijedtem meg a mesterséges édesítőszerektől sem: alkalmanként, kis mennyiségben fogyasztottam azt is pl. cukormentes ízesítő szirupban.
Szia Nóri! A blogod szenzációs! …Én Hollandiában élek és a boltban kapható sucralose összetevöinél az van feltüntetve, hogy "maltodextrine, 1% sucralose". Ez most akkor az általad említett szukralóz vagy sem? Merjem megvenni vagy sem? 🙂 Köszi a segítséget, Bogi.
Szia,
Igen, ez szukralóz. A maltodextrin az sűrítőanyag lehet, ha ez egy szirup. Nincs vele gond, kivéve, ha lisztérzékeny vagy, mert ha nincs külön infó róla, ez lehet búza eredetű is.
Bocsi, de a meznek nem 87 a gi indexe!
A jó minőségű méz glikémiás indexe akár 32 is lehet, általában azonban 35 körüli értékről beszélünk, sőt a lépes méz glikémiás indexe a 44-et is elérheti. A kereskedelmi forgalomban kapható mézek, melyek keverik a tiszta mézet más alacsonyabb minőségű termékekkel, glikémis indexe 58 és 69 között mozoghat.
Szia,
Ehhez tudsz írni forrást is? Érdekelne, és akkor át is szerkeszteném.
Megnéztem a glycemicindex.com-on, ott 35-87 közötti értékek szerepelnek, típustól függően.
Szia Nóri!
Először is gratulálnék a blogodhoz, nagyon szeretem, sok hasznos receptet kaptam Tőled:)
A steviával kapcsolatban, én is kismama vagyok és nekem a nőgyógyász nem ajánlotta, mondván, nincs róla elég infó. Pedig nemrég szereztem be egy üveg Cukviát (állítólag 1:1 helyettesíthető a cukorral és nincs mellékíze), de így még nem mertem kipróbálni. Te milyen formában használtad a steviát? Előre is köszönöm a válaszod!:)
Szia,
Kismamákkal általában semmiről sincs info, mert nem etikus efféle vizsgálatokba bevonni őket, így amíg néhány kismama nem eszi meg/veszi be a vizsgálandó dolgot önként, úgy, hogy arról orvosok is tudjanak és publikáljanak, addig nincs info. 🙂 Nem akarlak semmiről meggyőzni, csak szólok, hogy ez így működik.
Én sütikbe stevia port használok már elég régóta. Ráadásul, a mindenféle hatások szempontjából az első trimeszter a legérdekesebb a magzatnak, én pedig akkor még nem is tudtam, hogy ketten vagyunk… Persze tudtam, hogy ez elvileg bármikor előfordulhat, ezért sosem ettem/tettem olyat, ami egy esetleges pocaklakónak árthatott volna. Én a cukortól/terhességi cukorbetegségtől jobban féltettem, ez el is került minket. Tudom, hogy nem reprezentatív adat, de a kislányunk gyönyörű és egészséges. 🙂
Jó egészséget, meghitt babavárást és örömteli szülést kívánok!
Kedves mezes hozzaszolo! Varjuk az infokat!
Ez lehetne a kulcs a kokuszvirag cukorhoz is.
A kókuszvirág cukornak fele fruktóz, azért alacsony a GI értéke.
A belinkelt vizsgálat szerint csak 1-2%-a fruktóz. Ha arra gondolsz, hogy a szacharóz egy glükóz és egy fruktóz egységből áll, akkor megint oda lyukadunk ki, hogy a kókuszvirág cukor ugyanolyan GI-jű kellene legyen, mint a szacharóz (répacukor).
Köszönöm a válaszod:) A stevia adagolásában kérhetném még a segítséged? Pl. egy kiskanál stevia por kb. mennyi cukornak felelne meg? Nyírfacukorra szeretném így átszámolni, míg szerzek be steviát. Köszönöm:)
Hű, hát ez fogós kérdés, mert már olyan régen sütöttem cukorral… Inkább azt mondom, hogy 12db muffin édesítéséhez használok 1/2 kk. stevia port. Remélem, ez segítség. 🙂
Nóri, nagyon tetszik ez az összefoglalód. Eddig azt hittem, hogy a szukralóz is ellenség, de akkor ezek szerint a Monin cukormentes szirupok is jók nekünk. Szuper!
Én is Monin szirupokat használtok a kávémba, egyébként főleg steviával és kevés nyírfacukorral szoktam édesíteni.
Steviát még nem kóstoltam, eritritet és nyírfacukrot már beszereztem. Köszi még egyszer! Dóri
u.i.: IR-eseknek a kókusztejpor nem számolandó, viszont ha a maltodextrin megis cukor, akkor sajnos le kell róla mondanom.
kedves Nóri, a maltodextrinről tudnál esetleg bővebben írni? az nem cukornak minősül, és nem szamolandó? kávémat kókusztejporral ízesítem, csomósodásgatlóként maltodextrin van benne… előre is köszi!
A maltodextrin keményítő. Csomósodásgátlóként nem lehet benne túl sok, emiatt nem mondanék le a kókusztejporról.
kedves Nóri, öszönöm szépen a választ! időközben viszont még egy kérdés felmerült az inzulinrezisztenciás csoportban, mégpedig az, hogy az oligofruktóz vajon ugyanolyan "rossz"-e, mint a sima fruktóz? van egy jogobella 0% nevű joghurt, amiben ezzel édesítenek, és bár ez az írásod nagyon részletes, mindig ezt szoktuk ajánlgatni egymásnak az édesítők közötti tájékozódáshoz, de ez pont nem szerepel benne. bocsánat, hogy újabb kérdés, de számunkra hiteles vagy, és érdekel a véleményed, köszi ismét 🙂
Szia,
Az oligofruktóz egy fajta élelmi rost: a jótékony bélbacik "laknak" rajta. Tudtommal nem emésztjük meg, így nem kell vele foglalkozni számolás ügyben. Hasmenést okozhat, ha sokat esznek belőle vagy valaki érzékeny rá.
Szia!
Kérhetnék egy kis segítséget a stevia-val kapcsolatban? Te milyet szoktál venni és hol? Keresgéltem a webshopokban de egyik sem nyerte el a tetszésemet.
Köszönöm 🙂
Szia,
Sajnos most éppen én sem vagyok kibékülve a stevia porral, amit eddig használtam, így most éppen nem tudok mit ajánlani, sajnálom.
Szia Nori!
Azota mar megtalaltad a jo stevia port?
En is szeretnek venni, de tobb fele van persze.Ahogy nezem, a tomenysege se ugyanolyan mindegyiknek.
Azt meg tudnad mondani, hogy milyen tomenysegut hasznalsz? A receptek miatt nem lenne mindegy. Tobb receptedet is ki szeretnem meg probalni.
Koszi, Moni
Szia,
Crysanova stevia port használok. Próbálkoztam egy recepttel, ami keserű lett, de később kiderült, hogy nem a stevia portól. Szóval eddig is, és ezentúl is ezt használom, úgy néz ki.
Koszi Nori! En is ezt neztem ki. Ma epp ingyen szallitas volt, igy gyorsan meg is rendeltem. Nagyon kivancsi vagyok ra.
Szia Nóri!
Szeretném megkérdezni, hogy anti-candida diéta alatt mely édesítőszert lehet használni? Célom az, hogy a lehető legtöbb szénhidrátot kiiktassam az étrendemből. Köszönöm a segítséged!
Szia,
stevia mehet candida diéta mellett is.
Kedves Nóri!
Az interneten több helyen olvasható pl. a tények és tévhitek oldalon, femina oldalon (nem vagyok paleós és tudom, hogy ezek az oldalak nem relevánsak de mégis elgondolkodtatott) hogy a szukralóz nem várt inzulinválaszt válthat ki, valamint hogy a cukorra való érzékenységet erősítheti. (http://www.femina.hu/egeszseg/szukraloz_hatasa). A kérdésem az lenne, hogy erről tudsz-e valamit találkoztál-e ilyen kutatással, stb? Korábban próbálkoztam a sztíviával, de akkor nagyon nem jött be, most babát várok és eritrittel édesítek de nem az igazi mert a sütemények nagyon kiszáradnak tőle (ugye kevesebb vizet köt meg.). Alternatívákat keresek…
Várom válaszod és köszönöm!
Szuper a blogod egyébként, már a barátnőm is olvassa 🙂
Orsi
Szia Nóri 🙂
Én sajnos nem szeretem a szeviát , egyszer kaptam anyutól egy ilyen kis barna üvegben folyékony formában, többször próbálkoztam vele , de egyszerűen keserűnek érzem. Szerinted a por esetleg jobb lenne ? Érdemes lenne kipróbálom ? Eddig xilitet használtam helyette , de most szoptatás alatt nem merek , inkabb gyümölcscukorra tértem át . Te mit gondolsz ? Mehet a xillit szoptatás alatt ? Persze nem kiló számra enném ám , de van amibe muszáj egy kis édesítőt tenni 🙂 illetve egyszer , sokára majd ha mar nagy lesz a poronty vajon mit használjak majd ha neki Sütök sütit ? Köszönöm 🙂
*steviát
Szia,
Barna szirupom nekem is volt, ugyanattól a gyártótól, de nem nagyon tudtam használni, csak italokba (limonádéban fogyott el). Ezt a port használom azóta is, hogy egyszer elszántam magam a befektetésre. 🙂
A xilit miatt pont nem izgultam szoptatással kapcsolatban, Te mire gondolsz, miért ne? Itt írtam egyébként a kezdeti szopis élményeimről. Leánykám még mindig nagy rajongó, szoktam enni xilitet, sosem panaszkodott…
Picurnak egy kis almával, banánnal is lehet édesíteni, ha kifejezetten neki sütsz. Nálunk mindent megkóstolhat, ami itthon készül, így evett már xillitet, steviát is: nem ment a pocak, látszólag nem okozott gondot.
Cukorbetegek, vigyázzatok a tejjel !
A tej tejcukor tartalma nem édes ízű, ennek ellenére glukózként terheli az inzulin-apparátust.
Glikémiás indexről vele kapcsolatban nem tudok, ha valaki többet tudna, szivesen hallanám.
Kedves Gyula,
a tej a magas inzulin indexe miatt terheli az inzulin-háztartást: a tejfehérje hatására nagyobb inzulin választ vált ki, mint amekkorát a cukortartalma indokolna. Egyébként a tej GI-je 30-40 között mozog, tehát ezzel nem lenne baj.
Szia Nóri!
Nagyon szuper a cikk 🙂
Fentebb írtad, hogy olykor használsz Lidl-s folyékony édesítőszert is. Véleményed szerint cukorbeteg diéta során használható rendszeresen (napi szinten, sütéshez-főzéshez)? Sajnos ebben mesterséges édesítőszerek vannak, azonban árban sokkal elérhetőbb.
Nagyon várom a válaszod!
Üdv., Judit
Szia,
Ahogy olvastad, szerintem az édesítőszerek sem ördögtől valóak, én is sokáig pont azt használtam. Azért azt meg kell jegyeznem, hogy tudom, hogy a stevia elsőre húzós árban van, én is halogattam a beszerzését anno, de pl. ez a doboz nekem bő egy évig elég, sütéshez használom csak, de elég sokat sütök. 🙂
Stevia (sztívia) por, 20 g Kedves Nóri !
ez az a stivia amit használsz? mert szeretném megvenni most ingyenes a kiszállítása Köszi Ica
Igen, ezt itt (kattints a linkre).
Kedves Nóri, nekem úgy tűnik, hogy az általad gyakran használt sztívia por összetevői között első helyen az eritrit ál, ezek szerint ez a por többségében eritrit? Lehet, hogy emiatt nem érezni annyira a kesernyés utóízét a sztíviának?
Szia,
nem szívesen írok ilyet, mert nem látom, hogy most mi van a bolt polcán, de ami nekem itthon van, azon csak a szteviol glikozidok szerepelnek. Persze már régen vettem, mert nagyon sokáig elég… Nem tartom valószínűnek, hogy lenne benne mennyiségi eritrit, mert akkor 1/2 kk. nem lenne elég egy tálca muffinhoz.
Kedves Mi denmentes Nori,
Candida dietaban milyen edesitot hasznalhatnek szetinted? Maltit?
Varom valaszod, koszi
Szia,
stevia és nyírfacukor/xilit mehet.
Kedves Mindenmentes Nóri!
3 éves kisfiamnak autizmus miatt tej, glutén és cukor mentes diétát javasoltak. Szerinted a stevia és a nyírfacukor ebben az esetben is jó választás? Köszi!
Erről kérdezz meg valakit, aki expert a GAPS diétában (én nem vagyok az), de úgy tudom, hogy semmilyen édesítő, ízfokozó nem mehet.
Szia Nóri!
A glicint nem vennéd be a sorba? Nem találom a glikémiás indexét. Nem vagyok paleos, de ez érdekel. Köszi!
Szia,
a glicin egy aminosav, és mint ilyen, nem édes. Véletlenül nem valami másra gondoltál?
Szia Nóri!
A GAL-nak is van glicinje, amit kifejezetten édesítésre szánnak.
Én sajnos xilitet és eritritet sem tudok fogyasztani, és most ezzel próbálkoznék.
Nagyon kíváncsi lennék a véleményedre a glicinnel kapcsolatban. 🙂
Köszönöm!
Szia,
nem olvastam mélyebben utána,így csak az első gondolataim ezek. Nekem fura, hogy egy aminosavat használjunk édesítésre. A túl sok fehérje/aminosav lebontása megterhelheti a vesét – persze lehet, hogy ez nem az a mennyiség.
Kedves Nóri, mindig foglalkoztatott egy kérdés és bízom benne, te tudsz válaszolni. A koreaiak szeretnek mindenféle vicces „teákat” inni, pl pirított árpa, hajdnia, kukorica és hasonlók. A kukoricateát és is nagyon megszerettem: az épp felforrt vízbe kell szórni a kukoricaszemeket, majd 10 perc főzés után leszűrni és meginni, egy kb pattogatott kukorica ízű ital lesz belőle. A kérdésem, hogy ilyenkor lesz-e szénhidrát tartalma a teának? Köszönöm! Anna
Szia,
valamilyen minimális biztosan, de hogy számolni nem számolnék vele, az is biztos. 🙂
szuper, köszönöm!
Kedves Nóri! A maltodextrinről mindenki mást mond. Én stevia szóróport vettem, amiben 99%-ban található. De nem merem használni. Nem ez az az Amerikában kárhoztatott kukoricaszirup, amit az infarktus előidézöjeként tartanak számon? (Ereket károsítja) Köszönöm válaszod
Kedves Marcsi,
a maltodextrin egy nagyon feldolgozott keményítő, ezért nekem az a fő problémám vele, hogy nagyon gyorsan szívódik fel. Az USA-ban kukoricakeményítőből, Európában búzakeményítőből gyártják, ezért arra is oda kell figyelni, hogy gluténmentes-e.
Köszönöm szépen! A glükóz-fruktóz sziruppal együtt megy a kukába… olyan elszomorító, hogy mit meg nem etetnek a néppel az élelmiszeriper nagyszerű gyártmányaikénmt feltüntetve… Nagyon oda kell figyelnünk nekünk, akiknek a kezében a fakanál. Illetve: „Vissza minden alapanyag lehető legtermészetesebb formájához!”
Kedves Nóri!
A maltodextrin nem csak keményítőből áll, hanem részben glükózból is.
A maltodextrin glükóz tartalma 3-20% között van típustól függően.
A maltodextrint Európában is nagyrészt kukoricából gyártják, mivel olcsóbb mint a búza.
Köszi az infot!
Ezt találtam még, hasznos lehet: http://egeszseges-eletmodszerek.hu/egeszseges_-taplalkozas/mi-a-baj-a-kukoricasziruppal
üdv,
Marcsi
Szia Nóri!
Mi a véleményed a datolyaszirupról, mint édesítőről?
Nagyon, nagyon, nagyon magas GI és sok természetes cukor. IR-ben semmiképpen nem jó, egyébként is legfelejbb karamellszirup szerepében ajánlom.
Kedves Nóri!
Mellékízmentes sztíviát vadászok, végre egy hiteles személy – a fórumok „sztívia vásárlói” inkább forgalmazóknak tūnnek… Úgyhogy nagyon örülök, hogy egy valós személy állítja egy konkrét fajtáról, hogy mellékízmentes, ki fogom próbálni.
Kérdésem: eleinte az 50 g-os, más eljárással kivont, ezért a többivel ellentétben mellékízmentesnek hirdetett verzióra mutatnak a linkek, a 2016. 05. 30. ill. 06. 17. bejegyzésed viszont a sima – ?? – 20 g-osra, ez elírás vagy ez is ugyanolyan jó és mellékízmentes???
Köszi a választ, és mégegyszer köszi a tippet, nagyon örülök 🙂
Szia,
tudtommal a két termék ugyanaz, azért kezdtem a 20g-osat linkelni, mert az 50g-os a világ végezetéig is elég, nem akartam,hogy az ára bárkit elriasszon a kipróbálásától… 🙂
Eleinte azért éreztem én is valamit, de egy késhegynyi fahéj elvette az ízét (nem kell fahéjas legyen, csak egy késhegynyi tényleg). Évek óta ezt használom, nekem már ez a természetes.
Két kérdésem lenne. Egyik :lekvárkészítéshez milyen szert használjak, mert úgy tudom a sztevia nem tartósít, mint a cukor és együtt főzzem a lekvárral vagy csak a végén tegyem bele. Készítettem kakaós süteményt szteviával, keserű lett.
Másik kérdés sütemény készítésére mi lenne jó? Xilit? Szteviából mennyi, ha jól értettem 12 db muffinhoz 1/2 kávéskanál sztevia? Hol veszed a szteviát és milyen márkájut? Mi a véleményed a COLOGRAN folyékony édesítőről?
Szia,
igazság szerinté már em is nagyon édesítem a lekvárokat… Ha elég édes a gyümölcs persze. Használhatsz steviát is, mert önmagában a hőkezelés is eléggé tartósít. Ha ez em szimpatikus, akkor jó még a nyírfacukor is, ez ugyanolyan édes, mint a „rendes” cukor, én a tiszta gyümölcs 10%-át szoktam hozzátenni.
Régen használtam folyékony édesítőt is, de s a steviát jobban szeretem, mert természetes, és természeti népek többszáz éve (ha nem több) használják. Igen, 12 muffinhoz 1/2 kk. kell, ebből a porból.
Sziasztok! Én elhiszem ,hogy régi a cikk, és azóta fejlődött a tudomány, épp ezért nem ártana frissíteni, de mi ebben a hiteles, már bocsánat? Nyírfacukor mint természetes? Max. az elején volt az, mikor még nem vette senki, de a nagyüzemi előállítás óta tutira nem az. Arról nem is beszélve, hogy a kutyáknak rettentő mérgező, tehát semmiképp sem tartanék a lakásban, terhesen meg főleg nem enném, nem véletlenül hajtja meg az embert! Agavészirup a másik, az szimpla, tömény cukor,ugyanolyan, mint a méz, mégis itt az van feltüntetve egyik főgonosznak. Innentől kezdve lehet a blogger gyógyszerész, de ettől nem lesz hiteles, hisz ma már köztudott, hogy a nyírfacukor nem abból készül, hanem génmódosított kukoricából hosszas kémiai folyamat során, ami minden, csak nem természetes. Ha természeteset akarsz, akkor vagy kézműves xillitet vegyél (sok sikert! :P), vagy eritritet, steviát, de eritviával még spórolsz is a négyszeres erősség miatt. Az agavét meg pláne felejtsd el.
Kedves Zsuzsa,
a cikket épp mostanában frissítettem, a bejegyzés alján találod a pontos dátumot.
Lehet valóban nyírfából készült nyírfacukrot kapni, pl. itt ni.
A méz és az agavé szirup a bejegyzésben egy kategóriában szerepel, a „tévhitek” címszó alatt, ezért az ezzel kapcsolatos mondandódat sajnos nem értem. (Az összetételükben egyébként van különbség: az agavében sokkal több a fruktóz, bár ez fajtánként is változhat.)
Érdekesek találom, hogy a nyírfacukrot elutasítod, az eritritet pedig nem, mert mindkettő hasonló módon készül nagyüzemi körülmények között, kukoricából.
Szia Nóri!
A férjem gluténérzékeny. A teában, kávéban szinte csak a Süssina édesítőt fogyasztja. Néha süteményekhez pótlólag használom a xilit és eritrit mellett. Igazán most olvastam el az édesítő összetételét és látom, hogy maltodextrin is van benne, amit ugye kukorica vagy búza keményítő lebontásával állítanak elő. Utóbbit a gluténérzékenyek nem ehetik.
Tudnál abban segíteni, hogyan lehetne megtudni, hogy valójában fogyaszthatják-e a fent leírt édesítőt a gluténérzékenyek?
Gratulálok a kutakodásodért, a felelősségteljes utánajárásért, a blogodban írt cikkekért, receptekhez.
Üdv:
Éva
Szia Éva,
javaslom, hogy írj a gyártónak és kérdezd meg, vagy lépj be ebbe a FB csoportba, és keress rá, kérdezd meg – hátha valaki már megkereste a gyártót.
Köszönöm, sok tapasztalatot szereztem.
Szia! Egy természetgyógyász ajánlotta, hogy az Éden tejport használjam a kókusz tejpor helyett, mivel kazeinmentes. Az összetételében maltodextrin is szerepel, ezzel még nem találkoztam. Elolvastam, mit írnak róla a neten. Ez ugyanaz, mint a maltitol? nem találok ilyen összehasonlítást sehol. Köszönöm, ha segítesz, Azért fontos, mert a maltitol nálam hasmenést okoz, még kicsi mennyiségben is. Köszönöm a választ
A maltitol egy polialkohol, a maltodextrin pedig egy keményítő, szóval nem ugyanaz, teljesen más. 🙂
Kedves Nóri! Nagyon köszönöm a bejegyzés frissítését! Korábban is olvastam és most is. Nekem a fiam inzulinrezisztens és neki inulin szirupot használok ( nem tisztán az, steviás) egyszer egy magánban feltett kérdésemnél azt írtad, hogy ez is megfelelő, itt mégsem szerepel. Mégsem olyan jó megoldás? Én azért örültem neki, mikor rábukkantam, mert természetesnek tűnik ( csicsókából nyerik), álítólag szeretik a jó bélbacik és gyerek- kompatibilis. Tudom, elvileg puffaszt, de eddig nekünk ez nem volt kellemetlen mértékű. Mi gondolsz róla? Te miért használnád vagy nem használnád mondjuk TNÉ- ben? Köszönöm előre is a válaszod!
Kedves Elvira,
de, nyugodtan használhatod. Sajnos akkor nem írtam fel magamnak, és így kimaradt, de csak ennyiről van szó, frissítem. Ahhoz túl finomított, hogy TÉNÉ legyen, de ezért még nem „dobnám ki”. 🙂
Köszönjük a frissitest, ehhez a bejegyzeshez az elmúlt években is néha visszatértem, most még hasznosabb.
Rutinos IR-eskent már jól bevált nekem a 4:1 eritrit stevia keverék, de a Tene-vel ismerkedve azt olvastam a nagy Tene-s fb csoportban, hogy a steviaval kapcsolatban is felmerültek egészségügyi aggályok és nem ajanlott. Ezzel kapcsolatban vajon kell aggódni, vagy hasonló a helyzet, mint a mesterséges édesítőszerekkel?
(A datolyahoz es tarsaihoz (még) nem merek nyúlni a tul sok ch miatt). Köszönöm előre is!
A steviának napi biztonságos dózisa van, ez 4 mg stevia glükozid / ttkg. / nap. Apró szépséghiba, hogy nekem pl. nem sikerült kinyomoznom, hogy mennyi stevia glükozid van a stevia cseppben, amivel a kávémat iszom… Szóval ha innen nézzük, veszélyesen élek.
Köszönöm!!!
Kedves Nóri, lehet, hogy figyelmetlen voltam, de nem találtam az írásaidban, hogy az olajok miért nem jók. Eddig mindenhol azt olvastam/hallottam, hogy az olívaolaj mennyire egészséges. Köszönöm a választ, Juli
Szia Juli,
ez egy hosszú történet… A olajok között egészséges az olíva, igen, de a finomított olajok úgy általában nem jók nekünk. Ezzel kapcsolatban a teljes értékű növényi étrenddel foglalkozó irodalomban tudsz tájékozódni: Joel Fuhrman, Neal Barnard, Michael Greger könyvei, nutritionfacts.org, és a kurzusomon is van erről szó, elég sok. 🙂
Kedves Nóra!
Nagyon klassz a cikk, köszönöm! Örülök, hogy megtaláltam.
Írtál a kókuszvirág cukorról, hogy nem ideális. Mi a véleményed a nemrégiben megjelent ötszörös erösségü kókuszvirág cukorról, ami steviaval van keverve? IR-eseknek így sem ajánlanád?
Válaszodat elöre is köszönöm!
Szia Kata,
nem, IR-es tünetekkel inkább nyírfacukor, eritrit, stevia.
Kedves Nóri!
Milyen arányban javaslod a cukor helyettesítését datolyasziruppal a mérsékelten édes ízek eléréséhez?
Köszönettel: Ági
Ha „hagyományos” receptet fordítasz, akkor kb. a fele. 😉