2018. március óta a családommal együtt a teljes értékű növényi étrendet (TÉNÉ) szem előtt tartva eszünk (ez helyre hozta az inzulinrezisztenciámat is) - ez a bejegyzés még a TÉNÉ előtt született. A változásról itt írtam egy négy részes sorozatot, és itt találod a TÉNÉ szerint készült receptjeimet.
Mielőtt lebontanánk a karácsonyfát (Vízkereszt napja van), én az idei utolsó, karácsonyi témájú bejegyzésemmel búcsúzom az ünnepektől.
Az előző, bonbonos bejegyzésemre írtátok, hogy nincs ennyi időtök… Ez a házi csokizós „recept” talán a legegyszerűbb, amit el tudok képzelni ebben a témakörben. Remélem, tetszeni fog!
Egy tábla étcsokoládét (81%-os, tejmentes) feldaraboltam, kb. a harmadát még tovább aprítottam és félretttem. A csoki 2/3-át gőzfürdő felett megolvasztottam (40-45 fokra), majd a félretett részét lassan, keverés közben hozzáadagolva visszahűtöttem (32 fok alá). A konyhapultra készített sütőpapírra öntöttem, spatulával minél vékonyabbra elsimítottam, és bőven megszórtam mozsárban durvára tört, jó minőségű pörkölt eszpresszókávé-szilánkokkal. Nyamm! Ha helyesen temperáltuk, akkor leheletvékony, roppanós, intenzíven kávéízű falatokat kapunk majd a nagy tábla feltöredelésével.
Ez a recept akkor is kapóra jött, amikor újfent az íróasztalomhoz láncolva kellett leélnem itthon pár hetet: számomra ideális „vizsgadrog”: isteni finom, fel is dob egy kicsit, mégis kevés, lassú felszívódású szénhidrátot tartalmaz.
Gondoltam az étcsokoládét nem kedvelő rokonokra, barátokra is: nekik egy diabetikus tejcsoki táblát olvasztottam meg hasonló módon, és durvára vágott, pörkölt mogyorót szórtam rá. (A mogyorót légkeveréses sütőben, 150 fokon, 3x megforgatva, 15-20 percig pörköltem.)
Ó, igen, nagyon tetszik az ötlet, pláne, hogy majdnem el is felejtettem, de még pont időben eszembe jutott, hogy konkrétan pont csokit is készülök ám házilag gyártani a szuper kakaózsír és kakaómassza csomagomból (csak ételhőmérőre meg táblás csoki formára vadászok már egy ideje…)! 🙂 A mindenmentes csoki!!!! 😀
És ha meg már van mindenmentes csoki, akkor az is igaz, hogy tán nem is kell neki csokiforma, milyen igazad van! 🙂
Mindenképp ki fogom próbálni, bár kávé helyett nekem a mindenféle mogyorófajták a gyengéim! 😀 Juhú!!! 🙂