Hurrá, nyaralunk! – utazási tippek mindenmentes étrendhez

Egy ideje gyűjtögetem a tapasztalatot, hogy mi történik akkor, amikor Mindenmentes Nóri utazik. Ha olvastátok korábbi bejegyzéseimet, akkor nem újdonság, hogy nagyon szeretek világot látni. Az elmúlt néhány évben szerencsés voltam, sok lehetőségem adódott az utazáshoz, és mindet ki is használtam. Így kaptam az ihletet többek között a belga waffelhez, a galette-hez, és a nori tekercshez is… Szerencsére, vagy sem, akkoriban még nem volt annyira mindenmentes a diétám, mint most, így folyamatosan tanulhattam bele az utazásba is. Ráadásul, csak hogy még kevésbé legyen egyszerű a történet, az utóbbi időben olyan helyekre vezetett az utunk, ahol korlátozott élelmiszer-felhozatalra kellett számítanom (nincs bolt)… De sebaj, egy feneketlen női táska mindent elbír.

Megpróbálom élethelyzetenként összefoglalni, amire eddig jutottam. Mindig akad a helyi nevezetességek között valami, ami belefér az akármilyen szigorú és spéci diétába is. Példának mutatok is néhány fotót korábbi útjainkról.

Sushi a dán tengerparton – egy helyi „elvivős” boltból

Általában a vendéglátásról:
Előfordulhat, hogy az étterem, vagy szálloda, ahova megyünk, jó hozzáállással bír az ételallergiák, és egyéb diéták terén, készséges és segítőkész, de az is megeshet, hogy nem. Ezért soha ne szolgáltasd ki magad a körülményeknek: mindig legyen nálad egy alapvető túlélőcsomag, mert én is jártam már úgy, hogy egy belvárosi kávézóban nem volt édesítőszer…

Túlélőcsomag:

– alkoholos kézfertőtlenítő: tisztaság mindenekelőtt
– stevia- vagy édesítőszer-tabletta
– 2,5 dl-es szója- és mandulatej
– 1-2 db alma: gyorsabb szénhidrátforrás, pl. uzsonnára
– aszalt gyümölcs (nem mazsola!): ellentmondásosnak tűnhet, hogy ezt javaslom, ezért lejjebb visszatérek rá
– gluténmentes tartós kenyér

„Túlélőcsomag”

Reggeli:

Ha van nálam egy kis teljes kiőrlésű, gluténmentes tartós kenyér, akkor felvágottat, zöldségeket keríteni hozzá már nem olyan nagy kihívás. A dm-ben kapható kenyerek nem olyan finomak, mint a mindenmentes kenyér, de tovább elállnak, így hosszabb időre fel tudok tankolni. Eddig a hajdinásat kóstoltam, elég erős hajdina íze van a pörkölt hajdina miatt, de egyébként reggelire ízlett.

Ha ez a lehetőség kiesik, akkor marad a puffasztott rizsszelet kenyér helyett, ami sajnos magas GI, ezért csak sok zöldséggel és fizikai aktivitással együtt javaslom.

A gluténmentes korszak előtt mindig volt nálam egy zacskó zabpehely: reggelire, palacsintának, bármihez. Ezzel nem kis összeget spóroltunk, amikor Norvégiában Zének csak 6400 Ft/kg áron kaptunk kenyeret, én pedig a Dániában vásárolt 1kg bio zabpelyhemet rágcsáltam az egész út alatt. Manapság már amarantpelyhet csomagolok.

Szerencsére egyre több kávézó „Nóri-kompatibilis”, vagyis van édesítőszer, szója- vagy /és mandulatej, sőt, még cukormentes ízesítő szirupok is… de nem minden hely ilyen. Az én megoldásom, ami a világ végén is működik -persze csak ha tudnak jó kávét főzni-, hogy kérek egy dupla eszpresszót, ezt átöntöm a termoszomba, teszek bele steviát, felöntöm egy dobozos mandulatejjel, és ezt beosztom két kávészünetre. Bátrabbak megkérhetik a kávézó személyzetét, hogy habosítsa fel a hozott növényi tejet.

Tízórai:

Vihetünk magunkkal előre megsütött kekszet, de ha hosszabb az út, akkor nekem bevált tízóraira 1-2 szem aszalt szilva vagy sárgabarack. Az aszalt gyümölcsök CH-tartalma nagyon magas, de lassan szívódik fel, ez a tulajdonságuk azzal párosítva, hogy könnyű, nem sérülékeny, bármeddig elálló élelmiszer, ami tele van rostokkal és vitaminokkal, értékes útitárssá teszi.

Nabe – tengeri herkenytűk és zöldségek (halas alaplében főzték meg az asztalunknál) – Yokohama

Ebéd:
Ha étterembe megyünk, vagy főznek ránk, akkor ne szégyelljük alaposan kikérdezni, hogy mi van abban az ételben: nem éri meg a félénkség miatt belefutni valamilyen allergénbe… A gabonafélék, és tejtermékek kerülése miatt gyakran szinte alig marad valami az étlapról, de grillezett halat, húst és salátát, zöldségeket szinte biztosan kapunk. A salátánál érdemes odafigyelni, hogy ne legyen benne sajt, tejtermék, kenyérkocka, az öntetben joghurt. Tudom, nem könnyű az élet, de így is találunk még pl. finom tengeri herkentyűs salátát olívás-citromos-mustáros öntettel.
Éttermek közül keressük a távol-keleti konyhákat: kevés tejterméket használnak, és bár sok tésztát is esznek, pl. az üvegtészta gluténmentes, és rizs is biztosan szerepel sokféle változatban az étlapon. Ezekkel csak az lehet a gond, ha túl sokat eszünk, mert magas GI ételek, szóval mértékkel fogyasszuk, és sok zöldséget mellé – kérjünk még egy salátát.
Nagy kedvencem a sushi, és szerencsére népszerű is, így szinte mindenhol elérhető: sokszor már nagyobb élelmiszerboltokban, szupermarketekben is. A szójaszósszal vigyázzunk, mert nagyon ritka a gluténmentes változat (tamari szósz), én csak akkor eszem meg, ha olvastam az összetevőit, különben kihagyom, vagy viszek sajátot. A sushi szénhidráttartalma egyébként kb. 8-10g CH/db.
Ha a világ végére, vagy civilizációtól elzárt helyre készülök, mindig csomagolok néhány halkonzervet, biztos, ami tuti: olajos makrélafilét szoktam venni, hozzá egy citromot. A paradicsomszószosat olvassátok el alaposan, mert sokszor tesznek bele egy kis búzakeményítőt, vagy búzarostot…

Ha az ebéd nem volt elég szénhidrát-dús, mert mondjuk csak salátát ettem és halat, akkor vagy kipótolom valamivel a túlélőcsomagból, vagy eszem még egy kis gyümölcsöt: kell az energia a délutáni sétához.

Az első sushim és yakitori – Yokohama

Uzsonna:

Friss gyümölcs szerencsére szinte mindenütt akad, ha pedig mégsem, mert azon a vidéken nem terem, nagyon drága, vagy a világ végén vagyok, akkor van nálam aszalt gyümölcs és magok rágcsálni (mandula, dió, mogyoró, kesudió).

Vacsora:

Helyzettől függően itt a reggelinél vagy ebédnél tárgyalt feltételek érvényesülnek.

Skandináv vacsora – sokféle halat kóstoltunk aznap este

A lényeg, röviden:
Ha 160g CH-s diétán vagy, ne cipeld a zsebedben a mérleget a nyaralásra, már úgyis tudod nagyjából szemre is, hogy mennyi az annyi: bízz magadban. Ne hagyj ki egyetlen étkezést sem, ha hosszúra nyúlik az este, inkább egyél hatszor, mint kevesebbszer.
Ha ételallergiád van, soha ne kockáztasd, hogy megeszel valamit, amit nem kellene. Ha pl. egy krémről, egytálételről vagy levesről nem tudják biztosan megmondani, hogy miből készült, ne kockáztass, nem éri meg. Mindig legyen nálad pár apróság, ami ilyenkor kisegít a bajból.

Hogyan tudhatod meg, hogy mit eszel? 

Én eddig két trendet figyeltem meg. Ha nyugatabbra utazok, olyan országba, ahol valamennyire előtérben van a tudatos táplálkozás, akkor a termékeken idegen nyelven is szerepel, hogy mi micsoda, könnyen találok „egészséges” és bioboltokat, ahol tudom, hogy mi micsoda, és az emberek az éttermekben is kedvesek, segítőkészek, ha jelzem, hogy milyen gondom van. Ez a könnyebbik.
A másik lehetőség, hogy kevesen beszélnek idegen nyelveket, az összetevők listáját nem tudom elolvasni, az étteremben nem tudom, hogy mi micsoda, sőt, talán még a helyi írást sem ismerem. Ilyenkor (máskor is, de ilyenkor főleg) érdemes összebarátkozni egy helybelivel, aki egyrészt a saját világán át mutatja meg, hogy hol is járunk, ami már önmagában felbecsülhetetlen élményt ad, ráadásul ő el tudja mondani, hogy mit eszünk, és segíthet az éttermekben is. Mi minden külföldi utunk alkalmával igyekeztünk vagy ismerős ismerősének a barátjával barangolni, vagy couchsurfingen keresni valakit.

Répás-mákos muffinokat sütöttem a házigazdáinknak

A muffinok sütés előtt – a mák külföldön ritkaság, igazi hungarikum

Rövidebb útra, vagy 1-2 napos kirándulásra:

Sok olyan receptet találsz az oldalamon, ami hidegen is finom, pláne nyáron, így előre is elkészíthető., pl. kirándulásra, vagy strandra csomagolva jól jöhet. Ide gyűjtök néhányat:

Remélem, ez a kis összeállítás segít abban, hogy átgondoltan és felkészülten indulhassatok útnak, és az étkezés nem gondot, hanem örömforrást jelent majd.

Kellemes nyári pihenést kívánok a tó-, tengerparton, hegyekben, nagyvárosokban, strandokon vagy az otthoni erkélyen, fürdőkádban pihenőknek! 🙂