Hopp, egy világjárvány! Bevallom őszintén, ez nekem hirtelen jött. Sokszor eszembe jut, amikor anno közegészségtan gyakorlaton elmondta a gyakorlat vezetőnk, hogy bizonyos matematikai modellek szerint kb. 100 évente jön egy „nagy” pandémia, úgyhogy az 1918-as spanyol nátha után lassan aktuális lesz… (Ez kb. 2007-ben lehetett.) Nagy hírverést kapott a SARS, a MERS, a H1N1, a 2014-es Ebola… és mindegyikről azt hittük, hogy ez lesz „AZ”, aztán mégsem lett. Így már nem vettem olyan komolyan a dolgot amikor felröppentek a hírek a követező egzotikus vírusról, hiszen eddig is mindig megállították… Aztán egyszer csak már a szomszédban volt, és mire pislogtam kettőt, bezártak az egyetemek, és pár hónapra megállt a világ.
Hála és gyász
Erőteljes érzelmi hullámvasútra kerültem az események miatt, és ezzel biztosan nem vagyok egyedül. Azt találtam, hogy nem tudok úgy étrendről és táplálkozásról írni, hogy ezt magamban hagyom.
Gyászolom azokat az órákat, amiket az óvodának és a nagyinak köszönhetően korábban a saját gondolataimmal tölthettem. Csak annyira hiányzik az egyedüllét, mint a levegővétel… Hálás vagyok, amiért nem maradtam egyedül a problémámmal: a férjem is igyekszik annyi nyugalmat biztosítani nekem, amennyit tud, és még a lányom is igazán mindent megtesz – tegnap rajzolt nekem egy szigetet. 🙂 Gyászolom, hogy most nagyon sokan ennél sokkal többet fognak elveszíteni…
Hálás vagyok, amiért különösebb nehézség nélkül meg tudtuk oldani egyik napról a másikra, hogy önkéntes karanténban legyünk: mert olyan a munkánk, és mert eddig is nagyobb tételben intéztük a bevásárlást. Gyászolom, hogy a kislányom egyik napról a másikra kiszakadt az óvodai közösségből, ami olyan sokat jelent neki, és akkor sem tudnám pótolni, ha csoda- óvópedagógus kézműves beállítottságú anya lennék, ami nem vagyok… Hálás vagyok, amiért most tényleg minőségi időt töltenek együtt az öccsével, nem csak délután, ovi után, mert most olyan összhang van közöttük, és olyan együtt játszás, hogy komolyan irigykedünk az apjukkal, amiért nekünk nem volt testvérünk…
Hálás vagyok a lehetőségért, amit ezzel a járvánnyal kapott a világ, mert most aztán tényleg világos, hogy kinek hány kilométert kell utaznia ahhoz, hogy el tudja látni a munkáját. Most kiderül, hogy össze tudunk-e fogni a kisebb/nagyobb közösségünkkel, a világgal, amiben élünk! Most mindenki megértheti, hogy egy csónakban evezünk: minden apró tettnek globális hatásai lehetnek, vannak. Világos, hogy ha van központi akarat, egyik napról a másikra megoldható a távmunka (ahol megoldható), épül a bicikli út hálózat! Szorongással vegyes kíváncsiság él bennem, hogy megértjük-e, elgondolkodunk-e, változatunk-e majd „ezután”? Ha lecseng a „vírus-krízis”, marad a „klíma-krízis”: a sok COVID-19 címsor között szinte elveszett, hogy április 3-án kis hazánkban a csapadékszegény időjárás miatt tűzgyújtási tilalmat vezettek be. Áprilisban.
Azt vettem észre, hogy a klímaszorongással kapcsolatban összegyűjtött tippjeim most is működnek: olvasok híreket, de odafigyelek, hogy mennyit. És a teljes értékű növényi étrend nagyon jól jön, most is: egyrészt a legjobb, amit az egészségünkért tehetek, másrészt egyszerű, eltartható hozzávalókból főzök. Azt már csak mintegy mellékesen jegyzem meg, hogy ha nem használnánk ki az állatokat (nem ennénk meg őket, és úgy általában tartanánk a min. 2 m-es távolságot), most nem lennénk ebben a helyzetben…
Teljes értékű növényi étrend a kamrából
És akkor beszéljünk az étrendünkről. Az egyetlen változás, amit észrevettem az étrendünkkel kapcsolatban a kialakult helyzet miatt az, hogy most aztán igazán teljes értékűen eszünk. 😀 Ami valahol vicces… Mert eddig is ezt tettük, de azért hetente egyszer, amikor elintéztük a bevásárlást, hazajött velünk némi nem teljes értékű bolti pékáru és készen vett kence, csoki, ez-az, ami most bevásárlás híján nem jön haza… Így egyrészt jobban eszünk, mint valaha, a hulladék is kevesebb, másrészt most lett előttem világos, hogy mennyit jelentettek nekem ezek a napok, amikor egy héten egyszer nem én tettem az asztalra minden egyes falatot, amit megeszünk… 🙂
A készlet
Az, hogy jól eltartható alapanyagokból főzök egyszerű ételeket, mindig jól jön: „úgy egyébként is”, de ha egyik napról a másikra minimalizálni kell a kapcsolatot a külvilággal, akkor aztán különösen. Eddig is havonta egyszer, nagyobb tételben rendeltem gabonákat, hüvelyeseket webáruházakból, és ezen felül még kb. két heti „alap tartalék” biztosan lapult a kamrámban, úgyhogy amikor március közepén beláttuk, hogy lapítani kell, csak annyit tettem, hogy a következő nagy csomagot egy kicsi előbb rendeltem meg, hogy a leterhelt futárszolgálatok tuti ki tudják hozni, mire kell. Gabonákat, hüvelyeseket, olajos magvakat, magvajakat lazán betáraztunk kb. májusig.
Úgy vettem észre, hogy a március közepi hajrá után már kezdenek magukhoz térni a webshopok és a futárok is. A Biosziget ugyanúgy egy héten belül szedte össze a csomagom legutóbb, mint szokta, és másnap hozták is. (Itt találtok egy listát azokról a dolgokról, amiket webshopból szerzek be.) Ha valamit nem kaptok, érdemes körülnézni a Bulkshop.hu-n is: ők eleve nagyobb tételben gondolkodnak, így villámgyorsan megérkezett tőlük a 10kg nagyszemű zabpehely, amit rendeltem. (Eddig mindig az Aldiban vettem, de legutóbb nem volt, és nem is szeretnék most egy darabig oda menni.)
A friss zöldség, gyümölcs beszerzésünk azzal oldódott meg, hogy a piaci bio nénink eddig is vállalt házhoz szállítást, így most élünk is vele (Sashalmi piacról, ha kell elérhetőség, szólj!). A kedvenc zöldségesünk is házhoz szállít most ebben a helyzetben, így mindenre van „dílerük”, ki sem dugjuk az orrunkat. Dénes Dóra készített egy szuper listát az Édes pofa blogon a házhoz szállítást vállaló termelőkről, itt találod!
Reggeli
Reggelire hétköznap zabkását főz a férjem, hétvégén banános hajdinapalacsintát sütök. Ezzel megeszünk jó sok teljes értékű gabonát, a napi lenmag és kurkuma adagunkat, és egy kis gyümölcsöt is a kásába/palacsintába kerülő banán és némi házi „csakgyümölcs” lekvárral. A felnőtteknek kávé is jár növényi tejjel, amihez a tejet eddig is itthon főztem, mostanában a kókuszos zabtej a menő.
Tízórai, vacsora
Tízóraira és vacsorára kb. ugyanazt szoktuk enni: kovászos gluténmentes kenyeret valamilyen kencével és friss zöldségekkel, csírákkal. Amikor elkezdtem a házi kovászos kenyér sütést, egy kis cipó elég volt egy napra. Most az eredeti recept háromszorosát sütöm és két nap alatt eltűnik. 😀 Így, hogy kétnaponta sütök 2kg kenyeret, határozottan feltűnik, hogy mennyi időt töltök kovász etetéssel és gabona darálással… Este készítem össze a tésztát, egész éjjel kel a konyhapulton, és reggel az az első dolgom, hogy bekapcsolom a sütőt. Még mielőtt leülnénk reggelizni, már a sütőben csücsül a kenyerünk, és így éppen langyosra hűl, mire tízóraizunk. Igen, nem kellene megvágnunk, csak ha már teljesen kihűlt, mert akkor szebben szelhető, mégis megteszem: a napom legjobb része, ahogy a gyerekek elégedett nyammogását hallgatom… 🙂 (És végre csend van!)
Egyik este úgy éreztem, hogy én ma tuti nem fogok még 1 kg lisztet darálgatni és kenyeret nyünnyögtetni a robotgépben… Úgyhogy lefeküdtem, és másnap palacsinta volt tízóraira és vacsorára is. (Ezt a lepényt sütöttem káposzta nélkül és vékonyabbra.) Senki nem panaszkodott. 😀
Kence fronton is komoly sikereket zsebeltem be az elmúlt hetekben. Még a válogatós nagylányom is hajlandó volt megkóstolni mindet, és szinte mindet szerette is! Ha nem ízlik neki az aktuális kence, kesuvajas kenyeret kap datolya sziruppal. Volt currys hummusz, sima hummusz, füstös-hagymás kence, kolbászos kence, répás zöldségkrém, és legújabb felfedezettünk egy sajtkrém, amit zöldfűszeresen, körözöttesen és natúran, sőt, lekvárral is imádunk, és hamarosan hozom majd a receptjét… 🙂 Addig is itt vannak a régebbi kedvencek:
Ebéd
Az ebédünk sokszor nagyon hasonló, mégis kicsit mindig más. 🙂 Az egyik nagy kedvencünk a rakott (többnyire krumpli). Készül brokkolival, kelkáposztával, vagy „hagyományosan” kolbászos kencével, és a legutóbbi házi tejfölömmel. A másik sláger termékem mostanában egy igazán gazdag zöldség leves, második fogásnak palacsintával. Azt vettem észre, hogy a gyerekeim nyersen nem annyira eszik újabban a zöldségeket, levesbe főzve pedig csak úgy lapátolják. Kiértiezt… 🙂 Készült a kedvenc füstös bablevesemből is egy jókora fazékkal, ezúttal friss kapor nélkül, és ez a „tucatjó” leves is sorra fog kerülni. Ezekből kis szerencsével sikerül két napra valót is főznöm…
Ezeken felül visszatérő vendégeink a random curryk és főzelékek, különböző fasírtokkal. Újra elővettem a paprikás lencsefasírtot is, és alakul egy rém egyszerű répás-zabos is, lehet, hogy róla is írok majd egyszer. 🙂
Uzsonna
A kinti és a benti délutáni játék közé igyekszem beiktatni egy kis gyümölcsevést, vagy zöldturmix ivást. A zöld leveleket egyelőre még a mélyhűtőből veszem elő (régi répazöld vagy téli fekete káposzta levél). Előfordul házi joghurt is granolával (csoki nélkül, mert az már elfogyott), napközbeni nasinak pirított magok, diákcsemege, pirított csicseriborsó.
A nap végén
Összességében véve szerintem még sosem ettünk ilyen jól, mint most, ami azért valahol vicces… 😀 Ha a napi egy-két nyugodt órámról le is kellett mondanom, érezhető könnyebbéget jelent ebéd főzés dolgában, hogy nem kell megjárnunk délben az ovi-kört. Hiába csak 5 perc az út, felöltözéssel, levetkőzéssel, gyermek hazatereléssel együtt tulajdonképpen egy órám ment el vele eddig. Most ezt az időt ebéd főzésre tudom fordítani, így érezhetően ritkultak a „megúszós” tészta- és konzerv alapú ebédek, ráadásul apával is együtt tudunk ebédelni minden egyes nap, és ez jó. Minden, amit az asztalra teszek, a saját kezem munkája, és a gyerekeim sosem látott étvággyal tüntetnek el szinte mindent, és ez is jó, nagyon jó. Persze munka is van benne, nem is kevés: napi szinten 2-3 órát töltök a konyhában, ami első blikkre akár soknak is tűnhet, de ha belegondolok, hogy kétnaponta kenyér, tej is készül, minden nap új kence, heti min. ötször ebédet főzök, és még ehhez jön a tejföl, joghurt, granola, pirított magok, csírák, kovászolás… Igazából nem is sok. Az utóbbi hetekben minden egyes napot valóságos akadálypályának élek meg, és a sikerélményeim egyik legjelentősebb forrása az étkezések közbeni elégedett nyammogás. Legalább a főzés működik… 🙂
És Te? Hogy vagy? Több vagy kevesebb időd van tápláló ételeket főzni és enni a megváltozott helyzetben?
Horváth Krisztina mondta
Szia Nóra,
minden tiszteletem a tiéd ezzel napi két-három óra konyhai munkával. Én mostanság sokalltam be, és szeretnék nagyon sztrájkolni és nem főzni. Új receptekkel inspirálódom, és ebből próbálok erőt és kedvet meríteni a főzéshez. A paprikás lencsefasírtod az első növényi lepényke, ami tökéletes lett állagra, haraphatóságra és ízre is! 🙂 Az tény, hogy sokkal fegyelmezettebbek vagyunk a táplálkozást illetően – főként azért, mert könnyebb úgy ellenállni a kísértésnek, ha nincs 🙂 A bevásárlásnál is csak az előnyét érzem az étrendünknek, és ráadásul többségében jól tárolható, kevésbé romlékony élelmiszerekről van szó. Egyedül a zöld levelek hiányoznak, mert arra még nem találtam megoldást, a fagyasztó meg már kifogyott. A fekete káposztáról még nem hallottam, írnál róla néhány infót?
Andrási Nóra mondta
Szia Krisztina,
nehogy azt hidd, hogy én nem vágyom egy szabadnapra… 😀
A fekete káposztával télen találkoztam a bio nénink standján, egyébként nekem is új. Kicsit hajaz a fodros kelre a levele, nagyon sötét zöld. Nem „fejes” hanem „leveles” káposzta. Még mindig van egy a fagyasztóban (mert nem iszunk elég zöldturmixot…)
Diána mondta
Kedves Kriszta! Én is nemrégen találkoztam vele a Lidl-ben fodros kel néven. Nem sok, csak 1 kis ládányi volt belőle. Mivel most vettünk egy csigás prést a levek készítéséhez, fellelkesített 🙂 A nemzetközi receptes könyvecskében előfordul, amit a géphez adtak, nyilván csak nekünk újdonság, a világpiacon nem 🙂 Szóval Lénárt Gitta Élő italok könyvében szereplő recept alapján készítve az elsőt meglepően jól belesimul a környezetébe a zöld fodros kel 🙂 Fogjuk szeretni, de sajnos túl sok volt a csomagban és 1 hét múlva megsárgul még vízbe állítva is.. Hmm, a gyümölcsturmix nálunk is jobban megy..
Diana mondta
Szia Nori,
egy baratnom lanya, aki dietetikusnak keszul, ajanlotta az oldaladat, kb 2 eve, azota megvettem a „Vegan Reggeli”t es figyelemmel kiserem a cikkeidet. Szamomra nagyon hasznosak, latom hogy mit mivel lehet kombinalni es kesztet arra hogy uj recepteket probaljak ki. Most a karanten idejen van ido boven apritani, facsarni, mericskelni, stb. Egyenlore meg elvezem a sok szabad idot amit a konyhaban tolthetek (eddig utaltam fozni-lehet hogy csak a hagyomanyosat utaltam?)
Egyszoban orulok hogy megtalaltalak, csak igy tovabb es koszi a sok jo tippet es receptet!
Andrási Nóra mondta
De jó hallani, hogy ez helyzet Neked tényleg egy új lehetőség! 🙂
A Vegán reggeli Zizi barátnőm keze munkája. 🙂
Veres Andrea mondta
Szia!
Én eddig is sokat főztem, de a járványhelyzet több változást hozott. Először is több élelmiszert, alapanyagot tartunk itthon, eddig hetente vásároltunk és nem nagyon voltak tartalákaink. Ehhez a konyhát is át kellett kicsit pakolni kamra nem lévén a lakásban. A kenyeret pár hónapja itthon sütöm kovásszal, most már néha sem veszünk pékségben. Csíráztatunk, eddig ez nem volt, ritkán sem. Aminek a legjobban örülök, hogy több húsmentes étel kerül az asztalra. Először ezt a szükség hozta, ill. én már régen terveztem, de sosem jutottam el a megvalósításig egészen mostanáig. A cikkből a kolbászkrém nagyon megtetszett, délelőtt már főztem is hozzá babot. És szemezek a lencsefasírttal is…Jók ezek az összefoglaló írások, sok praktikus ötletet el lehet tanulni belőlük, köszi.
Talánné Rácz Mária mondta
Kedves Nóri!
Régen beszéltünk, illetve levelezünk. Hála Istennek mi jól vagyunk, heti egyszer, ha kimegyünk vásárolni, de azt sem mindég.
Viszonylag sok minden van a hűtőben és kamrában.
Köszönöm a recepteket, használni is szoktam. A férjem és én is már jóval túl vagyunk a hetvenen, így vigyáznunk kell.
Segítségünk is van. Bízom benne, hogy sikerül hamar leküzdeni ezt a komoly fertőzést, és helyre áll az élet rendje.
Neked és családodnak is jó egészséget és minden jót kívánok Tné Rácz Mária
Andrási Nóra mondta
Köszönjük, viszont kívánjuk! 🙂
Marcsi mondta
Szia!
Nekem nincs még családom, csak egy élettársam. Szóval csak ketten vagyunk. Eddig is próbáltam következetesen étkezni, évek óta követem ezt az oldalt. inzulinrezisztens vagyok, és bár nem vagyok vegán és vegetáriánus sem, ritkán eszem húst és kevés állati eredetű dolgot. Mostanában a glutént próbálom fokozatosan visszafogni.
Ami nehézséget okoz nekem az az hogy egyedül járok bevásárolni és egyszerűen nem tudok egyedül annyi cuccot elcipelni amennyit ketten egy hétig. Tervezem h befogom a mamaszekerem.
Én eddig is sokat főztem, de most valahogy hogy ketten vagyunk itthon, mert néha a párom is főz, ő meg mindent húst hússal és krumplival enne, és eddig azt gondoltam hogy egy héten kétszer ez belefér, de most rájöttem hogy ez nem jó nekem.( eddig ő kielégítette a húsevését a szüleitől hozott fagyasztott ételekből, vagy hetente egyszer elmentünk étterembe)
Nekem a kedvenc ételem a sült zöldség, amit jénaiban készítek és szinte bármit összedobálok (padlizsán cukini édesburgonya hagyma fokhagyma gomba) szinte bármilyen fűszerrel, egy darabig fedővel sütöm aztán anélkül, tetejére néha teszek sajtot.
Gyorsan készen van.
A krumplit azt nem mellőzni kell IR-nél? vagy csak keveset eszel?
Neked a párod is vegán?
Köszi a választ és a cikket <3
Marcsi
Andrási Nóra mondta
Szia Marcsi,
szerintem ha két ember szereti egymást, pláne együtt is élnek, az már egy család. 🙂
A mamaszekér (vagy ahogy én hívom: banyatank) nélkülözhetetlen, ha s.k. cipelsz! Vigyázz a gerincedre…
A sült zöldséget én is imádom. 🙂 Rengeteg fokhagymával. Ha két fejjel teszek egy adagba, akkor is megy érte a verseny… 😀
Mióta teljes értékű növényi étrenddel kezelem az IR-em, rengeteg CH-t eszem (krumplit, tésztát is), lazán napi 300g CH felett, és szuperül vagyok. Itt írtam erről hosszan, meg arról is, hogyan alakult nálunk a történet, aminek a vége az lett, hogy mi már családilag csak növényeket eszünk. Valamikor az én férjem is csak rántott húst akart enni sült krumplival… 😉
A legjobbakat Nektek!
Amaki mondta
Mindig érdekt az a prózai kérdés,hogy a vegánság a magas szénhidrát miatt nem hizlal? Persze értem,hogy két kisgyerek mellett csak az esetleges nemalvás hízlal,de átlgos (nem szoptatós-babás stb.) Életvitel mellett?
Andrási Nóra mondta
Vegánul sokféleképpen lehet enni, úgyhogy erre nincs válaszom, de az tuti, hogy az alacsony zsírtartalmú teljes értékű növényi étrenden leginkább fogyni lehet (ha van miből), szebben mondva testsúlyt rendezni. 🙂 A szénhidrátok a testünk elsődleges energiaforrásai, nem mumusok. 🙂
Baga mondta
Szia Nóri !
Mivel egyetemista nagylányom is itthon van , nem a bp-i kollégiumban ,neki is teljesértékű módon készítem az ételeket, amit még szoknia kell, de ha sokáig tart a bezártságunk már az lesz a gond, hogy oldja meg majd ő ezt az étkezést a koliban. 🙂
Andrási Nóra mondta
<3 Hát, anno én is koliban kezdtem el főzni... :D (Nem minden napra persze.)
Amaki mondta
Engem az érdekelne, hogy a tofu fagyasztható-e. Jól jonne a karanténban… koszonom.
Andrási Nóra mondta
Igen, én is fagyasztottam. Kicsit morzsálódósabb lesz, apró lyukakkal, az íze ugyanaz.